Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 55 A csókakő-móri uradalom A. Általános rész A legrégebbi megbízható adatokat a csókakő-móri uradalomról Katona István Magyarország története 4. kötetében, a 344. oldalon1 és Fejér György Regni Hungáriáé Kódex Dipl. V. Vol. ül. 33. oldalán találjuk.2 Az adatok szerint IV. Béla király 1261-ben a tatárjárás után megerősítette Szent László király adományozását, amelynek következtében Mórt az egri püspökséghez csatolták. Az erre vonatkozó res- taurációs oklevél szövege (egyéb fekvőségek felsorolása után) a következő: „item Villa Mour, ultra Danubium in Dioecesi Vesprimiensi cum omnibus conditionariis coquinae episcopalis - nempe Agriensis - similiter per Beatissimum Ladislaum Regem donatae”. (Ennek jelentése: „Szent László király a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Mór falut, a Duna túlsó oldalán minden illetékességével együtt a püspöki - nevezetesen az egri konyhának adományozza.”) Ezt követően Mór 1327-ig az egri püspökség birtokában maradt; - de ugyanebben az évben Károly Róbert elcserélte néhány Heves megyei helységre, és Mórt beolvasztotta a csókakői uradalomba. Ahogy Fejér György Dipl. Regni Hungáriáé Kódexében Tom. 8. Vol. III. a 199. oldalon szerepel: ,flos Carolus Dei gratia Hung. etc. Rex, nos attendentes usui et commodi Castri Nostri Chakaku nuncupati, villám Ecclesiae Agriensis Moor vocatam, per Beatissimum Regem Ladislaum eidem Ecclesiae donatam etc. etc. In comitatu Vesprimiensi prope idem Castrum existentem plurimum necessarium et admodum utilem.” (Vagyis: Én, Károly, Isten kegyelméből Magyarországnak stb. királya. Miután észrevettem, hogy a csókakői várbirtok haszna és egyszerűsége szempontjából, a fent említett várbirtok közelében fekvő, az egri püspökséghez tartozó Mór - amely abban az időben, veszprémi [egyházjmegyében feküdt - amelyet még Szent László Mór 1261-ben Mór 1327-ben
