Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Hegyen túl (Vitek Gábor)

Szabálytalan zöld halma a Bakony-hegységre utaló motívum, hiszen a korai falu a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri-árok délnyugati peremére települt. A halom tetején látható stilizált tölgyfa az egykori bakonyalji, hatalmas erdőségre utal. A község elnevezését magyarázó ornamentum a hegyoldalból fakadó, „csorgó", „csurgó" forrásvíz. Honfoglaló őseink előszeretettel telepedtek meg tiszta vizű forrás vagy folyó szomszédságában. A pajzstalpat metsző ezüstpólya a közelben csordogáló Gaja-patakot jelképezi, amelynek vize hajdan három malomkereket is hajtott a határban. A nemzeti címerünkben is látható, kisebb Árpád-sávos címerpajzs a honfoglalásra, ezzel Csurgó gyökereire, a másik kisebb címerpajzs címerképe előnevére utal. A törökök kiűzését követően a XVII. század végétől kapott megújult lendületet a vármegyei, ezen belül a városi és községi pecsét- illetve címerhasználat, s nemsokára többségük rendelkezett önálló pecséttel. A valószínűleg a XVII. század alkonyától hiteles okleveleken használt hivatalos községi pecsét általunk ismert első, kör alakú lenyomatán, középen két díszcsík között „CSURGÓ" körirat olvasható. A pecsétet feltehetően 1781-ben újították meg. Pecsétképe összességében a korabeli községi és mezővárosi sigillumok színvonalán áll: jobbról lebegő, hegyével felfelé néző,jobbra fordított, aszimmetrikus ekevas, középen lebegő, hegyével felfelé néző, jobbra fordult csoroszlya, baloldalt lebegő, kötözött ötkalászú búzacsokor. A pecséthasználatban újabb fordulatot a XIX. század végén a Belügyminisztérium fennhatósága alá vont Országos Községi Törzskönyvbizottság felállítása hozott. A jogszabály negyedik paragrafusa többek között feladatai közé sorolta a hivatalos helységnevek helyesírásának ellenőrzését, ötödik cikkelye pedig rendelkezett a törvényhatósági és községi pecsétek, bélyegzők használatának módjáról, amelynek felügyeletét a törzskönyvbizottság látta el. A Magyar Országos Levéltár szakvéleményezését követően a Belügyminisztérium döntött a pecséthasználat engedélyezéséről. A település ezt követően jóváhagyott pecsétjén a „FEJÉR VÁRMEGYE FEHÉRVÁRCSURGÓ KÖZSÉG 1903" felirat olvasható. A XX. század folyamán a politikai rendszerek változásával módosult a község pecsétjeinek körirata és pecsétképe is. 16