Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

Fehérvárcsurgó örököse külföldi utazásairól hazatérve, 1909-ben vette át a fehérvárcsurgói uradalom kezelését. A kastélyban telepedett le, s Fejér vármegyében kezdte meg közéleti pályafutását. Gazdaságában ekkorra már a svájci (szimentáli, berni) terményfajták váltak meghatározóvá. Károlyi József különös figyelmet fordított az erdő- és vadgazdálkodásra. A fehérvárcsurgói birtok területén belül az 1930-as esztendők közepén öt kisebb halastavat létesítettek, a kastély vadasparkjában - korabeli feljegyzések szerint erős és acélos szarvképződésű muflon- valamint szarvasállományt tartottak fenn. A vadaskert törzsállományát javarészben saját maga hozatta be külföldről. A közel 2800 katasztrális holdnyi területet felölelő fehérvárcsurgói gazdaságon belül az erdőterület ekkor csaknem ezer holdat tett ki. A gróf kezdeményezésére állították fel az első világháborús hősök emlékoszlopát 1924-1925 folyamán a napjainkban is látható helyén, a református és a római katolikus temető előtti téren. Ékessége a bronz államcímer két, pajzstartó angyallal. Hosszan tartó súlyos betegeskedés után 1934. szeptember 10-én hunyt el. Földi maradványainak budapesti beszentelését követően két nappal szállították Fehérvárcsurgóra, ahol a község polgárai és az uradalom személyzete fáklyákkal és gyertyákkal fogadta. A családi kastély könyvtártermében ravatalozták fel. Az életében az Aranygyapjas Rend lovagi fokozatát is elnyerő államférfi halálát követően a gróf Wenckheim Margittal kötött frigyből született egyetlen utódja, Károlyi István (1920—) lett a fehérvárcsurgói uradalom örököse. Napjainkban a Károlyi György (1946-, Károlyi István fia) felügyeletével tevékenykedő Károlyi József Alapítvány kezelésében folyik a műemlék megóvó, kutató és feltáró munka az állami tulajdonú fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban. A Nagykárolyi Károlyi család tagjai a XIX. század derekán, néhány esztendő leforgása alatt léptek Csurgó és Fejér vármegye földbirtokosságának kiemelkedő személyiségei közé. Közéleti tevékenységükkel, a település fejlődése érdekében tett intézkedéseikkel, gesztusaikkal, gazdasági hozzáértésükkel kitűntek nemcsak a birtokaikat gondosan irányító helyi, de az országos nemesség és arisztokrácia közül is. Megjelenésük és tevékenységük Fehérvárcsurgón közel két évszázadon át meghatározta, formálta a község arculatát, fejlődését, s teszik ezt napjainkban is. Az egykori földesúri, majd birtokos família helyi históriája, szellemi eredménye és értékrendje minden bizonnyal példaként állítható Fehérvárcsurgó polgárai elé. Nagy Iván közel egy évszázaddal ezelőtt papírra vetett szavait felidézve: „A gróf Károlyiak neve hazánk mágnásainak azon fényes koszorúját ékíti, mely őseinek hazafiságban és honszeretetben dicső példáján halad".