Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Szent Katalin oltalmában (Erdős Ferenc)

SZENT KATALIN OLTALMÁBAN Magyarországon a római katolikus hit elterjedése az államalapítás korára vezethető vissza. A Szent István alapította magyar állam több szállal kapcsolódott az egyházhoz. Első királyunk törvénykönyve arra kötelezte a településeket, hogy minden tíz falu építsen templomot, az uralkodó akaratát kifejező törvénykönyv nemcsak a kereszténység, hanem a letelepedő életmód megszilárdítását is jelentette. Fiához, Imre herceghez szóló Intelmek már a három évtizedes uralkodói tapasztalatok birtokában azt erősítik; „napról napra virágzó szorgalommal kell őrködnöd a szentegyházon, hogy inkább gyarapodjék, mintsem fogyatkozzék". A csurgói egyház alapítását írott források hiányában nem tehetjük Szent István korára, de az a szellem, amelyet utódai is követtek, mind több település és templom alapítását tette lehetővé. Csurgó első okleveles említése 1236-ból ismert. A régészeti, műemléki feltárások adatai szerint, a román kori templomot is ez idő tájt alapították, amelynek egyenes záródású szentélye arra utal, hogy a tatárjárás (1241-1242) előtt építették. Feltehető, hogy a Dunántúlra is betörő tatárok a falut és részben a templomot is elpusztították. IV. Béla (1235-1270), a második honalapító országépítő törekvése Csurgón is tetten érhető. A tatárjárás után a falut benépesítők helyreállították a templomot, és védelmi célból erős fallal vették körül. A romokból újjáéledő település a következő évszázadban a pápai tizedlajstrom szerint már plébánossal is rendelkezett. Krisztus földi helytartói a pápai udvar fenntartására rendszeresen adót szedettek; az 1333-1335 közötti adókivetés során készített jegyzék tanúsága szerint Csurgó plébánosa, Lőrinc negyven kisdénárt, azaz közel három garast fizetett. A garas Károly Róbert (1308-1342) által bevezetett ezüstpénz, s egy garas 14 kisdénárt tett ki. Hogy ez sok vagy kevés, azt a jegyzékben szereplő többi községgel összehasonlítva lehet eldönteni. A környező települések közül Ondód (Pusztavám) papja mindössze két kisdénárt fizetett, Gúth (Gúttamási) plébánosa Csurgóval azonos összeggel járult hozzá a pápai udvartartáshoz. Csór római katolikus lelkésze 55, Mór papja pedig hatvan kisdénárt fí-