Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

Gróf Károlyi József (1884-1934) Károlyi József ex librise Hazatértét követően, 1919. szeptember első napja és 1921 decembere kö­zött Fejér vármegye és Székesfehérvár város - legitimista nézeteket valló ­főispánja. Álláspontjának köszönhetően nem csekély szerepet vitt abban, hogy a vármegye a tradicionális uralkodó család törvényes trónöröklési jogát elismerő ellenzék központjává vált. A sikertelen királypuccsok után nézetei miatt menesztették, s 1922 februárjában követte madeirái száműzetésébe IV. Károly (1916-1918) egykori uralkodót. Innen a nemzetgyűlési választások idejére tért haza, amelynek eredményeként, 1922-ben pártonkívüli, a legitim­izmus talaján álló programmal a székesfehérvári választókerület képviselőjé­vé választották. A választások során Bartha Alfonz októbrista és Süttő József szociáldemokrata politikusok voltak kihívói; utóbbival szemben csupán pót­választások alkalmával diadalmaskodott. A trónját vesztett uralkodó melletti kiállásaként többször is kiutazott a számkivetetthez, s jelen volt annak halála­kor is. A királyi dinasztia mellől 1925-ben tért vissza Magyarországra, s 1927-től keresztény gazdasági és szociális párti programmal a székesfehérvá­ri választókerület nemzetgyűlési képviselői helyét töltötte be. A Károlyi csa­lád nemzetségi gyűlésének döntése értelmében a felsőházban Károlyi József vette át a kormányelnöki kilátásokkal bíró Károlyi Gyula helyét, aki cserébe a fehérvári mandátum elnyerésének lehetőségét kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom