Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A szökés

Halvachs, aki korábban minden bizonnyal alaposan átgondolta a szökés minden eshetőségét, miután Krauzert megtévesztette, felsietett a fogda lépcsőjén az udvarra, s balra fordult a ház sarkánál. Mivel látta (vagy talán tudta a korábban fent volt fogdásoktól, netalántán horribile dictu! - Denkétől?), hogy a másik rendőr, akinek biztosítania kellett volna társát, sehol sincs, az őrs épületét három oldalról körülfogó zárt, téglából rakott kerítéshez szaladt. Annak azon a részén ugrott át a szomszédos, nagy kiterjedésű kertbe az esti félhomályban, ahol az egyébként közel három méter magasságú fal mellett a szemetet - trehány módon - valakik magasra halmozták. Ezután az akkor még beépítetlen, alig, vagy egyáltalán nem művelt, gyümölcsfás, bokros területen (a mai Vértes utcát átlósan átszelve) lerohant a néhány száz méterre húzódó patakig, és valószínűleg belegázolt a vízbe. (Satek Ferenc rendőr őrvezető kollégáitól másnap, szolgálatba érkezése után értesült az eseményekről, s tőlük tudta meg azt is, hogy a kutya a pataknál elveszítette Halvachs nyomát.

1 ) A patak északi irányból, szinte nyílegyenesen folyik keresztül a falun, a Vásártér irányából. Onnan, amerre Halvachs szándékozott menni. (E sorok írója végigjárta azt a - feltételezett - utat, amit meg kellett tennie a szökött őrizetesnek, ha úgy akart Pusztavámra jutni, hogy elkerülje az embereket és az országutat, amelyen - miután nyomát a pataknál elveszítették - üldözőinek menniük kellett. A két helyszín közötti út megtételéhez jó tempóban haladva is mintegy két órára volt szükség - nappal!...) A menekülő a Perczel Mór utcáig tehát párhuzamosan haladt a patak partján (illetve eleinte, egy jó darabon a vízben) a szintén észak-dél irányú Petőfi utcával, szemben a víz folyási irányával. (Meglehet, esetleg egy-egy kerítésen át kellett ugrania a kertekben.) A patak a Perczel Mór utcát egy hatalmas, boltíves téglahíd alatt keresztezi. Akár száraz lábbal, alig lehajolva, ebben is átmehetett a túloldalra, s a patakban, vagy annak partján mehetett egészen a malomig. Ha nem ezt az irányt választotta, akkor a református templom előtt, annak környékén aztán több lehetősége is adódott: kimehetett a Wekerle utcára, hogy ott balra fordulva, a Szent Rókus kápolnáig azon, onnan pedig a Rákóczi utcán folytassa útját hazafelé. Ezt a lehetőséget azonban nem tartjuk valószínűnek: túl nagy volt a kockázat, ismerőssel, rendőrjárőrrel egyaránt találkozhatott volna. A másik lehetősége a Petőfi vagy a Vörösmarty utcán való menekülés lett volna, ezt is elvetSatek Ferenc személyes közlése, 2002. november 17.