Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Az egyáltalán nem mellékes mellékszál

Klúber Istvánt és Tamás Józsefet sem. (Klúber időközben internálást szenvedett Tökölön, ugyanúgy, ahogy Stoffer László is, Tamás Józsefet pedig korábban a rendőrség „preventív őrizetbe" vette.) A bíróság a vád tanúiként Sándor Gábort, Sándor Gábornét, Bodri Imrét, Bodri Imrénét, Bodri Máriát, Rózsa Jánost, Rózsa Jánosnét, Szániel Jenőt, Lebocz Józsefet, Lebocz Józsefnét, Lencz Józsefet, Vancsó Bélát, Kiss Csitári Józsefet, Kiss Csitári Józsefnét, Gaál Mihályt, Kertész Árpádot, Szekeres Károlynét idézte meg többek közt. Többségük már - mint emlékszünk rá - 1957 tavaszán is vallomást tett Halvachs István ellen, a pusztavámi tanácsházán tartott rendőrségi tanúkihallgatások során. Csakhogy a vádlottak börtönbe juttatásához a nyomozati eljárásban „felderített", megítélésünk szerint sokkal inkább önként jelentkezett „érdektelen" [!] tanúk vallomásai sem voltak elegendőek. A Székesfehérvári Megyei Bíróság 1958. február 14-én kihirdetett ítélete szerint az első rendű vádlott Mahler Nándomé (volt tanácsi alkalmazott) alkalmi munkás [!] bűnösségét a bíróság a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében állapította meg, és ezért őt nyolc hónapi börtönre ítélte. Tihanyi Frigyest ugyanebben a vádpontban, valamint társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vagyonrongálásban találták bűnösnek, büntetése szintén nyolc havi börtön lett. Gaál József és Auer Antal államellenes izgatás miatt, Sörös Tamás és Pratsler János izgatásért és vagyonrongálásért hat-hat hónapi börtönbüntetést kapott. Lázár Pál, akinek a nevét eddig nem hallhattuk, héthavi börtönbüntetést kapott „egyes személy népi demokratikus meggyőződése miatti gyűlöletre izgatás bűntettében". (Lázár Pál és Selmeczi István bokodi lakosok voltak, akiknek az ügyét, amint azt korábban jeleztük, valamilyen meggondolásból a pusztavámiak peréhez kapcsolták. Ők a csókakői DISZ-titkárt, Ónodi Györgyöt zaklatták a lakásán a vádirat szerint 1956. október 26-án éjszaka két vagy három másik társukkal. Ráadásul Selmeczit, aki csendőr volt a háború előtt [!], mint a bokodi nemzetőrség parancsnokát vádolták meg azzal, hogy az akciót a többi nemzetőr feletteseként vezette a DISZ-titkár ellen. Mivel a bokodi nemzetőrség csak október 31-én alakult meg, ráadásul Selmeczi sohase járt a DISZ-titkár lakásán, a vád az ő vonatkozásában nem igazolódott be, felmentették. Azzal pedig - meglepő módon meg sem vádolták, hogy Halvachs István hívására az ő parancsnoksága alatt Pusztavámra mentek volna a bokodi nemzetőrök, s ott Gaál Mihály politikai tiszt és Auer volt párttitkár [valószínűleg itt Ferov Ist-