Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Játszottatok a bőrünkön háborút és országosztást [Vitek Gábor]

JÁTSZOTTATOK A BŐRÜNKÖN HÁBORÚT ÉS ORSZÁGOSZTÁST Mialatt birtokosai folytonosan cserélődtek, az oszmán-török terjeszkedés a falu állapotát sem hagyta érintetlenül, s amint az ország leginkább sújtott hányada, a vereb-pázmándi-völgymedence és dombvidék is településeivel együtt elpusztult. I. Szulejmán, a világhódító (1520-1566) török szultán 1541-ben foglalta el Buda várát, ezzel a Duna mentén elterülő falvak török kézre kerültek. A következő esztendőkben a szultán és hadvezérei sorra foglalták el azokat a várakat, amelyek Buda védelmét szolgálták a keresztény hadak ellen. Az 1543. évi előrenyomulás idején a török sereg - pacifikálva az útjába került erősségeket - Esztergomból kiindulva vonult végig dél felé, s elfoglalta a vidéket, majd szeptember 3-án Szulejmán bevonult Székesfehérvárra is. Verebet 1541 után másodízben ismét felperzselték a környéket feldúló török-tatár hadak. A török hódítók 145 esztendeig tartó uralma Fejér vármegyében Buda és Székesfehérvár elfoglalásával kezdődött, s ezzel kapcsolatosak azok a változások is, amelyek a fejlődést itt közel kétszáz esztendőre meggátolták. A comitatus területe 1526-tól ki volt téve a török seregek állandó felvonulásának, Belgrádból Budára az út a vármegyén keresztül vezetett. A hadjáratok okozta károkról adatok hiányában nem lehet pontos képet alkotni, de bizonyos, hogy nem folyt rendszeresen a lakosság tömeges pusztítása, s a táj sem vadult el teljesen, voltak nyugalmasabb időszakok is. A hódítóknak sem lehetett céljuk pusztává tett területek felett uralkodni, s így a viszonylag békés időkben a szétdúlt falvakat újjáépítette a visszaköltöző vagy újonnan letelepedett lakosság. „Élő és holt falvak" váltogatták egymást szinte évtizedenként, az élet bizonytalanná és egyben hősiessé vált, újra és újra kellett kezdeni. A meghódított részeken új, a magyar hagyományoktól merőben idegen közigazgatást vezettek be, s közel másfél évszázadra megszűnt az évszázados, tradicionális magyar vármegyerendszer. Ebben a rendkívüli helyzetben Fejér vármegye kormányzata sem funkcionált; a vármegye nyugati területeit Veszprémből, illetve a (vár)palotai várból, az északi vidékeket előbb a tatai várból,