Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Játszottatok a bőrünkön háborút és országosztást [Vitek Gábor]

Fosztogató törökök korabeli ábrázolása majd Pilis vármegyéből igazgatták. A török megszállás első évtizedeitől a XVI. század végéig a magyar közigazgatás keretein belül Fejér vármegye északkeleti területeit, a Martonvásártól Bicskéig húzódó régióban a falvakat és az adózókat, úgy tűnik - néhány fennmaradt adóösszeírás alapján -, hogy Pilis vármegye felügyelte: a vármegye határát 1588-ban Százhalom(batta), Martonvásár, Vereb, Alsócsút (Alcsútdoboz), Tokod és Bajna vonalában állapították meg. Tekintettel arra, hogy az új rendszernek Vereb is része lett, rövid áttekintést igényel annak gyakorlati megvalósulása. A törökök nem választották el egymástól a katonai és a polgári közigazgatást. A meghódított területeken nagyobb tartományokat, úgynevezett - korabeli forrásokban ejaletnek is írott - vilajeteket hoztak létre. Ezeket a több szandzsákra tagolódó területeket, minthogy az élükre kinevezett katonai és polgári ügyeket egyaránt intéző tisztviselőket beglerbégnek hívták, beglerbégségnek is nevezték. A szandzsák élén a szandzsákbég állt, a legkisebb katonai és polgári adminisztratív egység pedig a nahije volt. A vilajetek pénzügyeit a mái defterdári intézte az alá beosztott defterdárok segítségével, a timár defterdári a szolgálati birtokok nyilvántartását vezette. A jogszolgáltatást és vele párhuzamosan a katonai-polgári ügykezelés ellenőrzését végző hivatalnok a kádi volt. Az Ottoman hűbéri rendszerben - ellentétben a nyugatés közép-európai mintával - nem alakult ki olyan nemesi réteg, amelynek hatalmát örökletes földbirtok biztosította. A polgári és katonai feladatokat ellá-