Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

helyzete Pázmánd kiválásával is biztosítani képes a kör működését, ha a község Lovasberényhez csatlakozna, az ottani orvosi kört méreteinél fogva egy orvos el sem tudná látni. A politikai rendszer megszilárdítását irányozta elő mindenfajta baloldali megmozdulás és hangulatkeltés figyelemmel kísérése. Végh Imre helyi földbirtokos 1925. március 29-én tájékoztatta Felsőőri Nagy Pál főispánt (1922-1926): a községben szocialista mozgalomnak nincs nyoma, semmiféle izgatás nem talált talajra, s az a közel tíz fő, akik a Magyar Ugart, Szabad Szót és a Földmunkások című újságokat járatták, „szemmel tartatnak". (Végh Imre nem a Verebi Végh család tagja.) Az 1930. évi adatok szerint a 198 házban lakó 917 verebi közül 527 református, 372 katolikus, 14 evangélikus, valamint két-két görög katolikus és izraelita élt a faluban. (A lakosság 1869-1935 közötti vallási és anyanyelvi megoszlását lásd a Függelék XV-ben.) Vereb lakosainak száma a század első évtizedeiben: 1910-ben 818,1920-ban 906,1941-ben 1072 fő. Az 1931-1932. esztendőre összeállított Fejér vármegyei általános ismertető és címtár szerint Vereb 3880 katasztrális hold területéből községi birtok 120, szántó 2973, rét 57, legelő 93, erdő 465, szőlő 74, kert 91, terméketlen 126. A megművelt területek talajviszonyai kielégítőek, jellemző terményei a búza és a kukorica, gyümölcsei az alma és a körte. A település határában lévő 465 hold nagyságú erdőbirtok tulajdonosa Verebi Végh Endre és László. A helyi vasúti megálló mellett Vereb-Kápolnásnyék-Székesfehérvár útvonalon rendszeres autóbuszközlekedés biztosította a helyiek személyszállítását. A szaknévsori lajstrom szerint Kiss Cz. Lajos asztalos, Kaiser József borbély, Balogh Sándor és Kiss S. István cipészek. Hollósy János és Wallini JóCséplőmunkások B. Szabó Károly udvarán (1934)