Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

Ünnepi csoportkép (1930-as évek) zsef kocsmárosok, Kása Gábor és Szénási Sándor pedig kovácsmesterek. A szülésznői teendőket Paulik Károlyné látta el. Vitéz Bakos János, Kajdi István, Kása Gábor és Röhlich Lipót cséplőgéptulajdonos. Hetesi Imre, Wallini Gyula postamester és József dohánytőzsdések. Vereb földbirtokosai: Verebi Végh Endre és László, Somogyi János törvénybíró (42 katasztrális hold), Danis Jánosné (20), Kajdi István (36), Kiss V. Ferenc (21), Kiss V. János (30), Nagy János (24), Röhlich Lipót (115), özvegy Szabó Gyuláné (37), Szabó Károlyné (32), Szabó B. Lajos (62), Szabó T. Lajos (22), Szabó Zsigmond (25), Vajda János (53), Varjas János (25) és Vereb község (104). Földhaszonbérlet címén vették nyilvántartásba doktor Szegő Miklós székesfehérvári ügyvéd és özvegy Rosenzweig Lajosné 1700 hold kiterjedésű, 1916-tól bérelt gazdaságát. Elsősorban sertések és szarvasmarhák hizlalásával foglalkoztak, évente félezer marhát és közel ezer sertést neveltek kivitelre. Az összeíró azt is megemlítette, hogy a gazdaság „modernül van felszerelve". Az uradalom gazdasági intézője 1924-től Frey Vilmos. A településen Wallini József és Gyula, valamint Hetesi Imre fűszer- és vegyeskereskedést üzemeltetett. Vereb vitézi címmel kitüntetett polgárai: Bakos János, Somogyi Sándor és Takács József. A két világháború közötti időszak gazdaságpolitikai törekvéseinek köszönhetően, Vereb fejlettsége - népességéhez és területéhez viszonyítva - meghaladta az országos községi átlagteljesítményt. 1937-ben 1040 főnyi lakossága továbbra is 3880 katasztrális holdnyi mezőgazdasági területen gazdálkodhatott, a kisbirtokok aránya 1654 holdat, állatállománya 568 szarvasmarhát, 209 lovat, 2868 sertést, 25 juhot és 4824 baromfit tett ki. A posta és a távbeszélő