Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)
Az élni akarás csodája [Dakó Péter]
gazdálkodjon -, amely szerint a megrongálódott épületek anyagát „egyes épületeink megjavítására használtuk fel és pedig teljesen jogosan és az után, hogy a nekünk megmaradó épületekre már az egyes épületek anyagának felhasználása előtt megegyezés jött létre köztünk és a községi földigénylő bizottság közt". Az épületek bontását azonban nem csak a tulajdonos végezte, hanem „idegen személyek is", akik felkutatására sem a községi földigénylő bizottság, sem a megyei földbirtokrendező tanács nem tett lépéseket. Az „okszerű gazdálkodás" továbbviteléhez szükséges gépi és egyéb eszközök, gazdasági épületek tulajdonjogának „meghagyása" ellentéteket szült az újgazdák és földigénylő bizottság tagjai között. „Vereb község újgazdái kérik egy új községi földigénylő bizottság választását, mivel a régi bizottság a volt földesurak, ógazdák malmára hajtja a vizet." A Fejér Megyei Földbirtokrendező Tanács a kérelemnek kényszerűen helyt adott, miután az igénylők több mint fele feliratban kérte a személyében új összetételű bizottság megválasztását. 1946. augusztus 8-án elrendelte az újraválasztást, ennek alapján a községi földigénylő bizottság szeptember 22-én újraszerveződött. Az új bizottság elnöke Csereklei János, tagjai Balogh Dániel, V. Szabó Lajos, Kerkuska Imre, Kratancsik György, Vajda Sándor és Pápai József, póttagjai Jávorcsik István és László Kálmán lettek. A bizottság az újgazdák elvárásainak megfelelően cselekedett; igényt tartott a kérdéses épületekre és eszközökre, nem ismerte el az előző bizottság tevékenységét, a megváltás alól mentesített ingatlanok felülvizsgálatát rendelte el, ezzel a birtokosok újabb ellenállását kiváltva. E konfliktus forrását a Belmajor és a Máriamajor gazdasági és szolgálati épületei jelentették, amelynek tisztázása érdekében a megyei földbirtokrendező tanács előadót rendelt ki. Megállapítása szerint a „jelenlegi" bizottság és a tulajdonosok megegyezni nem tudtak, ezen felül olyan ingatlanok megváltását is javasolta, amelyekre a bizottság „egyelőre" nem tartott igényt. (Ezek között volt a tulajdonos által már rendbehozott épület is.) „Sajnos az épületek kérdése a legtöbb helyen és Vereben is nem a gazdálkodás szempontjából érdekli az embereket. E helyett az a jelenség mindenhol, hogy nem csak a megsérült és rommá lett, hanem még az épen maradt épületeket is boldog-boldogtalan széthordja, azok anyagát ingyen és minden ellenszolgáltatás nélkül elviszik és olyan célra is felhasználják, ami semmi összefüggésben nincsen a földreform céljával és tárgyával... Jellemző a községi földigénylő bizottságra, illetve annak új tagjaira, hogy az urasági lakóházra azon javaslatot teszi, miszerint mert az használhatatlan és annak bármely célra való felhasználása csak nagyobb javítás és befektetés mellett lehetséges, az hagyassék vissza nekünk!" - írta Verebi Végh László panaszbeadványában. Az ügy lezárása érdekében már az Országos Földhivatal rendelkezett: