Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)
Az élni akarás csodája [Dakó Péter]
„Vereb község belterületén fekvő Belmajorban a tehén (birka) istállót, feketegórét, a malomépületek melletti 5 cselédlakást, a Nagykastélyt a hozzátartozó k[örül]b[elül] 8 k[ataszteri]h[old]-nyi parkkal, a kastély közelében lévő pálmaházat Végh László és Végh Endre, illetve az utóbbi örökösei részére mentesítem a megváltás alól. A belmajori magtárt, a malomépületet, az e mellett lévő gépfészert és műhelyt, lábasfészert, tisztilakot, egy sertésólat, a bognárlakást, az ahhoz tartozó műhellyel és kamrával, a Nagykastély körüli kismagtárt, egy kisebb istállót és a kertész lakóépületét megváltás alá vonom és a Verebi Földmívesszövetkezetnek juttatom az I. fokú véghatározatokban megállapított térítési kötelezettséggel. A Belmajorban lévő 6 lakásos, úgynevezett hajdúházat és 3 lakásos juhászházat, borjúistállót, az ököristállót, illetve ezek épületanyagát a földigénylők részére egyéni tulajdonba kell juttatni. A Velics Lajosné tulajdonát képező, úgynevezett Máriamajorban a 3 lakásos új cselédházat, a nagy istálló fele részét, továbbá a falu belterületén [értsd: Belmajorban] az úgynevezett Kiskastélyt, a hozzá tartozó gépészlakással és kis istállóval a tulajdonos részére mentesítem, ellenben a máriamajori 2 lakásos régi cselédházat, a 4 lakásos új cselédházat, a nagy istálló fele részét, a bognárműhelyt, illetve az ezen épületekből bontásra került anyagot a földhözjuttatottak egyéni tulajdonába kell juttatni." 1949-ben az éveken át tartó pereskedést és szembenállást - immáron véglegesen - az államosítás, a Magyar Állam javára történő bekebelezés „oldotta meg". A vagyontárgyakat és épületeket (a kastély már a földalap tulajdonát képezte) elkobozták, sorsuk felől egy évvel később, 1950-ben intézkedtek. A helyi pártszervezetek által hitelesített jegyzőkönyv részlete (1948)