Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Játszottatok a bőrünkön háborút és országosztást [Vitek Gábor]

Keresztény katonai viselet dult; három esztendő elteltével az újabb betelepülők révén a nyilvántartásba vettek száma 136, ezen belül a családfők száma 68 százalékkal szaporodott. A helyben lakók lélekszáma 150-200 főre becsülhető. (Az adózó jobbágyok 1562. évi összeírását lásd a Függelék III-ban.) Egy 1580-1581. esztendőre vonatkozó török kincstári feljegyzés szerint a falu hat adóportáján (egy adóporta négy-öt egész teleknek felel meg) magyar ajkúak laktak, akik mindanynyian a „Kálvin értelme szerint megújított" tanokat követték. A következő húsz esztendő alatt azonban az összeírtak száma tíz százalékkal csökkent, bár ezen belül a családfők száma 19 százalékkal növekedett. Ez a népesség meg is maradhatott a tizenötéves háború kirobbanásáig. Az 1588-ban rögzített magyar adólajstrom szerint ugyanakkor - amíg Tabajdon hat, Válón, Martonvásáron és Etyeken négy-négy adózó portát találtak - Vereben csupán három, Felcsúton és Alcsúton pedig egyetlen adóportát sem rögzítettek. Távolról sem azért, mert elnéptelenedtek, vagy lakói az összeírok elől elmenekültek, hanem azért, mert az említett falvakat a csupán egy egész teleknyi földdel rendelkező úgynevezett kuriális nemesek és jobbágyaik, azaz adófizetésre nem kötelezhetők lakták. Az adóösszeírások foglalkozásra utaló adatokat is tartalmaznak. 1590-ben egy kovácsmester, 1559-ban és 1562-ben három-három birkatartással is foglalkozó gazda élt Vereben; 1559-ben Cuni Máté , Madaras Lőrinc és Ferenc,