Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

Épületek és vagyontárgyak Mennyiség Használhatóság Érték megnevezése (darab) (százalékban) (Forint) kastély, téglafal, cseréptető 1 40 50 400 tiszti lakás, téglafal, palatető 1 60 12 770 cselédház, téglafal, cseréptető 1 50 21 315 üvegház, téglafal, cseréptető 1 30 1 008 ököristálló, téglafal, cseréptető 1 50 13 500 malomépület, téglafal, cseréptető 1 50 4 620 borjúistálló, téglafal, cseréptető 1 50 7 560 ebédlőasztal 1 50 100 íróasztal 2 25 75 karosszék 2 70 80 karosszék 2 25 20 szék (magyar stílusú) 2 70 30 dívány (kárpitozott) 1 40 120 ruhaszekrény 2 50 160 hármas tálalószekrény 1 30 180 tükör (2,5x1 méter nagyságú) 1 30 10 faagy 2 35 40 vascsillár 1 10 10 kisasztal 2 10 20 cserépkályha 2 100 300 dívány 1 10 30 festmény (női arckép), fakeret 1 — 5 könyvszekrény alja 1 10 10 könyvek és kották 25 A források arról tanúskodnak, hogy a Verebi Végh család verebi ingó és ingatlan vagyonát külföldre távozásukat követően gyakorlatilag a községgel együtt az állam hasznosította, jogilag azonban csak 1947 és - telekkönyvi bejegyzések szerint - 1951 között került folyamatosan tulajdonába. Miután az Országos Földhivatal 1947. szeptember 19-i határozata szerint a „Nagykastélyt" mentesítették a megváltás alól, a kastély 1948-ig jogilag a család tulajdonát képezte. 1949-től az állami gazdaság használta, majd 1951 után elbontották. Helyén óvoda, egykori nyugati és keleti oldalán egy-egy családi ház, az óvoda előtt pedig 1945 őszén szovjet katonai emlékmű épült. Véleményünk szerint az 1952-ben átadott kultúrház és több épület építőanyag-szükségletének nagyobb részét feltétlenül az elbontott kúriából biztosították. A kastélyhoz tartozó egyetlen fennmaradt épületet, a napjainkban meglehetősen