Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

a mohácsi református pap, 1815-ben kaptak nemességigazolást, ám már korábban, az 1792. évi nemességvizsgálatkor bizonyították nemességüket. A Verebi Végh mellett másik legjelentékenyebb nemes család Vereben, a beczkói Szombathy Trencsén vármegyéből származott, ahol már a XVII. század második felében szerepel a nemesi lajstromkönyvekben. A címeres nemeslevél szerzőjének neve és a nemességadományozás kelte nem ismert, valószínűleg I. Lipót uralkodásának korára esett. Szombathy Ferenc (1796-1863) előbb Mocsán, majd Szőnyön, Komáromban és Szendén segédtanító. 1817-ben (Fehérvár)Csurgón, 1825-ben Velencén, 1828-tól pedig Vereben iskolamester és községi jegyző. Saját és fiai; Ferenc, József, Károly és Ignác részére 1832. szeptember 11-én Komárom vármegye által kiállított nemeslevelüket a Fejér vármegyei nemesi közgyűlés előtt 1833. december 18án igazolták. Ennek alapján felvették őket a vármegyebeli nemesek közé s bizonyságlevelet nyertek. Az 1848-ban bizottmányi tag Szombathy Ferencet 1861-ben Fejér vármegye tiszteletbeli esküdtjévé nevezték ki. Nejétől, Barbay Ágnestől hét gyermeke született, köztük Vereb egyik legműveltebb és legtehetségesebb segédtanítója, Ferenc. Ágnes nevű leányuk 1847-ben az 1845-1847 között Vereben segédtanító Stolmár Sebestyénhez ment feleségül. A római katolikus - eredetileg református - dinasztia címerét Nagy Iván a következőkben írja le: „A család címere családilag használt pecsétnyomatok után a [talán kék] pajzs udvarában hátulsó lábain ágaskodó kettős farkú oroszlán, mely jobbra nézve, első jobb lábával kivont kardot villogtat; a pajzs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl, szintén kivont kardot villogtatva." A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. A Szombathy család címere