Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

Verebi Végh Péter országbíró Verebi Végh Péter országbíró (1725-1802) gy űrűsp ecsetjén ek lenyomata A verebi nobilisek is - az országos viszonyokhoz igazodva - rétegzett társadalmi csoportot alkottak. Amint azt láttuk, volt köztük középbirtokos, jegyzó', uradalmi tisztviselő, egyházfí és tanító is. A nemesség a polgári forradalom eredményeként ugyan elveszítette évszázados, sarkalatos előjogait, mindazonáltal a helyi társadalomban betöltött szerepe nem csorbult, ők lettek a politikai irányítás és közgondolkodás, a nemzeti öntudatformálás, a közigazgatás, a kultúra és az egyházi vezetés legképzettebb szereplői, elsőrendű letéteményesei. A Jézus Társasága 1773. évi feloszlatását követően a koronára visszaszállt Vereb község birtoklási jogát és a „Verebi" előnevet Mária Terézia 1775. december 9-én az 1760-tól helytartótanácsi tanácsosnak, „a harmincad és az aranymosás direktorának", Végh Ignácnak adományozta. Vereb népe közel két évszázadon át a család címerében ágaskodó oroszlán oltalmában kereshette boldogulását. A csücskös talpú címerpajzs kék mezejének címerállata zöld hármas halmon jobbra tekintő, hátulsó lábain ágaskodó, kétfarkú aranyoroszlán, első jobb lábával kivont kardot tart. Az aranyszínű, ötrácsozatú és láncos címersisakon aranyszínű, kövekkel ékesített, háromleveles sisakkorona látható, amelyből a címerkép oroszlánja emelkedik ki. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. A római katolikus vallású verebi birtokos dinasztia egyik felmenője, Végh István 1606. szeptember 22-én I. Rudolf uralkodótól nyert adományul címe-