Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Szelíd dombhátak közt [Vitek Gábor]

ségben egyaránt jól ismert korcsmáros a közel fekvó' Csusziban mesterségire nézve szabó volt, s e változást valamely borozás közti éle szülhette." Földes Ferenc szerint téves telekkönyvi bejegyzés folytán ment át „Szoba mája" alakban a köztudatba. Vereb elkülönözött úrbéri telkeinek 1836-ban hitelesített térképén „Szoba mája", a község tagosított birtokainak 1864. évi térképén pedig „Szabó mája" olvasható. A történelem folyamán a település közigazgatási határai között, de külterületi lakott helyként tartották számon a Vilhelmtanyát, Felső-, Kül- László- és Máriamajort, napjainkban a Kiss Ferenc tanyát, Felsőés Újmajort. (Vereb hely rajzinév-adattárát lásd a Függelék II-ben.) A település elnevezése 1276-tól igazolható írott források alapján, amikor Árpád-házi Margit szentté avatási perének jegyzőkönyvében, szeptember 2án a tanúvallomást tévő „presbyter Blasius de villa Verub" nevű verebi egyházfit említik. (Árpád-házi Margit [1242-1270] szentté avatását testvére, V. István uralkodó [1270-12721 kezdeményezte 1272-ben, azonban ez csak 1943-ban történt meg.) A vereb kifejezés valószínűleg a szláv eredetű magyar Községi pecsétlenyomatok