Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Szelíd dombhátak közt [Vitek Gábor]

veréb letűnt nyelvhasználati-nyelvemlékbeli vagy népnyelvezeti-nyelvjárásbeli „vereb" madárnév változatából keletkezett, esetleg személynévi használaton keresztül. A községi néphagyomány úgy tartja, hogy a település nevéről a száriak „lopták el" a vesszőt (Veréb-Vereb-Szár). A település címere: sötétkék színű, háromszögű címerpajzsban ezüst szarufa, pajzsfőjén kétoldalt egy-egy ötszirmú, lebegő ezüstvirág. Alsó felében hegyével felfelé fordított, élével jobbra néző ezüst színű lebegő aszimmetrikus ekevas, vele szemben hegyével felfelé fordított, balra tekintő ezüst színű lebegő csoroszlya. A címerkép körül; felette valamint két oldalán egy-egy (öszszesen három) ezüst színű hatágú csillag látható. Heraldikai kellékei; a sisak, sisakkorona, sisakdísz, a sisak- és címertartók, valamint sisak- és címertakarók hiányoznak. A törökök kiűzését követően a XVII. század végétől kapott megújult lendületet a vármegyei, ezen belül a városi és községi pecsét- illetve címerhasználat, s nemsokára többségük rendelkezett önálló pecséttel. A valószínűleg a XVII. század alkonyától hiteles okleveleken használt hivatalos községi pecsét szalagján „WEREIB" körirat olvasható. Pecsétképén az imént leírt címerábra látható két tolldísz között, két oldalán - a címerben leírt csillagokat mellőzve - egy-egy virág, a pajzsfő kiegészítve egy virággal. A pecsét összeségében a korabeli községi és mezővárosi sigillumok színvonalán áll. A XIX. század első felében - a magyar nyelv hivatalossá tételének folyamatával (1844. évi II. törvénycikk) párhuzamosan - eredményes mozgalom indult a címeres pecsétek addigi latin köriratának magyar nyelvűre változtatásáért. Ennek eredményeképpen a kör alakú pecsét felirata módosult: „VEREB KÖZSÉG". A pecséthasználatban a Belügyminisztérium fennhatósága alá vont Országos Községi Törzskönyvbizottság felállítása (1898. évi IV. törvénycikk) hoA község címere