Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)
GRÓF SZÉCHÉNYI VIKTOR (K. K.)
Apa és fia Apa és fia, a vadászok (Gróf Széchényi Viktor és Zsigmond) Az 1910-es években mind határozottabb szakmai tevékenységet fejtett ki a Fejérvármegyei Székesfehérvári Múzeumegyesület. Tagjai rendszeres gyűjtő utakat szerveztek Fejér megye községeibe, ahonnan a néprajzi tárgyak és eszközök mellett számos régészeti kinccsel tértek haza, és gyarapították a gyűjtemény anyagát. Széchényi Viktor főispán elnöke lett az 1867 májusában alapított, a század első éveitől irodalompártoló „úri kaszinóként" működő Vörösmarty Körnek, amely tisztet 1907 és 1920 között viselte. A társaság tagjai között megtalálhatóak voltak a városi, vármegyei nagyságok éppúgy, mint a jómódú polgárok, és kispolgárok. A Vörösmarty Kör székháza és szellemi központja a főispán fehérvári, a mai Kossuth utcában található háza, amelyet az első világháború után a tagság megvásárolt. Az elnökségről történő leköszönése után megválasztották az egyesület tiszteletbeli elnökének és örökös tagjának. A társaság háláját egy 1927-ben leleplezett emléktáblával fejezte ki. Az első világháború kitörésekor gróf Széchényi Viktor főispán harctéri szolgálatra jelentkezett, és több mint egy esztendőt töltött a harctereken. A megyéből 45 ezer, ereje teljében lévő férfit soroztak be. Az új típusú háború új típusú feladatok elé állította a vármegye tisztikarát. Egyfelől a sebesült honvédek szakszerű ellátása, másfelől a menekültek tömegeinek elhelyezése vált szükségessé. Az 1915. évi adatok szerint az Adonyi járásban 5, a Móriban 4, a Székesfehérváriban 10, a Sárbogárdiban 7, végül a Valiban 17 hadikórház működött. Kórház létesült állami és egyházi iskolák tantermeiben (Aba, Nagyláng, Rácalmás), grófi kastélyok