Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

IDŐS PÁZMÁNDY DÉNES (E. F.)

A forradalmi átalakulást megelőző esztendőkben a Fejér megyei konzervatív erők egyik összefogója és prominens képviselője a főispáni helytartóvá kinevezett gróf Zichy Ödön volt. A közbiztonság fokozott ellenőrzését elrendelő utasítása március 16-án kelt, ez volt adminisztrátori tevékenységének utolsó dokumentuma. A pozsonyi országgyűlés munkájának befejeztekor nem tért vissza Székesfehérvárra. A megyeszerte konzervatív politikai nézeteiről ismert földbirtokos még az adminisztrátori rendszer megszüntetését kimondó belügyminiszteri rendeletet megelőzően lemondott tisztségéről. Pozsonyban, április 7-én kelt és a megye közönségéhez szóló levelében közölte elhatározását: „A legújabb események megszüntették azon hivatalt, mely által Ő felsége kegyelmének folytában Fejér megye kormányzása rám bízatott. . .az új ministerium kinevezése után hivatalomat.. .letettem." Zichy politikai meggyőződésére történő hivatkozással mondott le. A konzervatív politikus a forradalmi átalakulással kapcsolatos álláspontját is megfogalmazta: támogatásáról biztosította a kormánynak „a közcsend és a béke fönntartására" irányuló tevékenységét, viszont a független, felelős minisztériummal való együttműködést annak „jövendő" lépéseitől tette függővé. Zichy Ödön is - aulikus elvbarátaihoz hasonlóan - ideiglenesen visszavonult a politikai küzdelmek színpadáról. Szemere Bertalan belügyminiszter április 16-án kelt rendelete megszüntette az alkotmányellenes adminisztrátori rendszert. A megye közigazgatásának vezetése - a főispán kinevezéséig - az első alispánra hárult. Április 22-én István nádor idős Pázmándy Dénest nevezte ki Fejér megye főispánjává. Személyében liberális politikus került a törvényhatóság élére, aki a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén megfelelő gyakorlattal és ismeretekkel rendelkezett, hiszen a reformkorban Komárom megye alispánja és országgyűlési követe volt. A kinevező okirat általánosságban szólt a főispán feladatáról is. „A törvény és Ő Felsége akarata szerint" a szabadság védelmezőjének, a rend fenntartójának szerepét kellett betöltenie. Az adminisztrátori rendszer felszámolása, a főispán kinevezése a megyei törvényhatóság átszervezésének volt fontos láncszeme. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról szóló 1848. évi XVI. törvénycikk végrehajtásának munkálatait a belügyminiszter irányította. A törvénycikk végrehajtási utasításának (1848. április 19.) bevezetőjében Szemere szólt a változtatás szükségességét meghatározó tényezőkről. „Alkotmányunk... a törvényhozásnál fogva egészen új alapon és egészen új elemekből épül fel. A hűbéri rendszert a népképviselet, a kiváltságokat a jog, az osztályok közti különbséget az egyenlőség, az önkényt pedig a felelősség váltotta fel, és e gyökeres átalakulás ereje már társadalmi viszonyainkban is érezteti magát." A törvényhatóság előtt álló feladatok meghatározásakor elrendelte, hogy május l-jén vagy az azt követő napokban közgyűlést kell tartani, s a közgyűlésen a helységek képviselői is jelenjenek meg. A májusi közgyűlésen pedig meg kell alakítani a megye állandó bizottmányát. A végrehajtási utasítás a bizottmány választott tagjainak létszámát nem határozta meg, csupán alapvető követelményt fogalmazott meg: „a tagok a polgári állapotra leendő figyelmezés nélkül választhassanak meg". Zlinszky István első alispán a belügyminiszter utasítása szerint járt el, amikor a nemesi kisgyűlésen tárgyaltatta a választókerületek beosztásának tervezetét. Az előkészítésben az alispán döntő szerepet vállalt. A kisgyűlésen megjelentek egy-