gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Az interior

tos, föld alatti birodalmat képezett. Harapásuk nem volt mérges, de kellemetlen, a hőség és a magas páratartalom miatt csak lassan gyógyuló sebeket okozott. A gombostűfejnél is kisebb kullancsok fürtökben lógtak egyes fák vagy bokrok ágain. Szinte lehetetlen volt védekezni ellenük, mert minden ruhadarab alá beférkőztek, még a petróleumba áztatott ing vagy nadrág alá is. Akit megcsíptek, illetve megharaptak, az lázas lett, annak egy általános letargiához hasonló állapotban kellett néhány napot eltöltenie. Hosszabb idő után és több „roham" átvészelését követően, mindenkiben, bennünk is kifejlődött egy bizonyos immunitás. „Szolgálati házunk" körül szép számban éltek és nemegyszer szobáinkban is belátogattak a gyönyörű, de mérge s szőrű hernyók, araszos és szintén mérges százlábúak, ártalmatlan gyíkok, a repülő svábbogarak, skorpiók és a különböző pókok garmadái. Ez utóbbiaknál a közepes nagyságúak potroha a galambtojás nagyságát is elérte. A kígyókról számos mendemonda és népmesébe illő történet járt szájról szájra, mivel ennek a hatalmas országnak a területén mintegy 250 fajta honos. Mérgeskígyóval, amelyek harapása ellenszérum híján igen gyakran halálos kimenetelű, én itt csak néhánnyal találkoztam; egy urutuval és a korallkígyók egyik fajtájával. Sok verítékbe és még több időbe tellett, mire sikerült házunkat, legalább úgy ahogy, lakhatóvá tenni, és ezekkel a bizonyos háziállatokkal szemben ki tudtuk kísérletezni a védekezés kezdetleges, amatőr módszereit. E fárasztó és kimerítő munkában feleségem, noha ötödik hónapban volt, zokszó nélkül és nem várt szívóssággal segített, miközben Imre fiúnkat is ellátta, aki másfél éves lévén, még állandó felügyeletre szorult. Ott, azokban az első napokban tanultuk meg, mit jelent mostoha, már-már ősvilági körülmények között dolgozni a fennmaradásért. A trópusi hőségben, pusztán a két kezünk erejére és a magunk leleményességére hagyatkozva, a legkülönfélébb nehézségekkel és veszélyekkel hadakozva, és mindezt - nemegyszer - korgó gyomorral. Ezt csak azért említem meg, mert szerződésem második pontja, ami a díjtalan ellátást illeti, az az élelmiszerek meglehetősen szük körére korlátozódott. Főként banánon, tejen, cukron és néhány, számunkra ismeretlen gyümölcsön éltünk hónapokon keresztül. Talán ezért sem tudok azóta banánra nézni! Pedig hogy örült az ember gyerekkorában, amikor a harmincas években ez a ritka gyümölcs az asztalra került Magyarországon!