Nekem szülőhazám (volt)... - Fejér Megyei Levéltár közleményei 24. (Mór - Székesfehérvár, 1998)

Dokumentumok

lasztását igyekszik kiküszöbölni, lassan befejeződik. A német nácizmus magyar fészkeiből kiszállították régi otthonukból a hitlerista svábokat, hogy helyükbe s a Dunántúl dohos nagybirtokaiba betelepedjen a magyarságnak az a rétege, mely jobbágyapák leszármazottjaként kegyetlen szolgaságban szenvedett időtlen idők óta. E történelemkorrigálás, jövőépítés során az Alföldről, Hevesből Fejér megyébe is átköltözködött 1628 család, hogy gyökeret eresszen az új talajba, s termőfává terebélyesítse eddigi esettségét, szegénységét. Elosztásuk a következő: Mór 41, Pusztavám 56, Hercegfalva 196, Előszállás 130, Nagylók 128, Diósd 122, Ercsi 188, Szolgaegyháza 8, Nadap 62, Isztimér 79, Bakonykúti 9, Balinka 17, Bakonysárkány 12, Gánt 17, Vérteskozma 34, Újbarok 32, Szár 100, Vértesboglár 141, Vértesacsa 308 család. - Sorsuk igen nehéz - tájékoztatott bennünket a Fejér megyei telepítésről Varga dr., a földhivatal vezetője. - Nagyon sok helyen szinte a semmibe kellett betelepedniük. Állat, felszerelés nélkül tengődték át az új élet első hónapjait. Istállókban, csűrökben, amiket saját maguk tettek lakhatóvá, emberi otthonná. Négyöt holdat ásóval munkáltak meg egyesek, mert nem volt ekéjük. Ahol akadt, ott hiányzott az állat, és nagyon sokszor magukat fogták az eke elé, hogy minden nehézség ellenére is megteremtsék a jövő számára az „életet". Sikerült nekik. Az Előszálláshoz tartozó Nagykarácsonypuszta telepesei hősi küzdelemmel mintatelepet varázsoltak a nagybirtok szolgai árvaságába. A magtárakból, istállókból teremtett tiszta, rendes lakások előtt kicsinyke kert virult a nyáron, a gondozott udvarban boldog gyermekkacaj gyöngyözött végig, s a földeken örömmel nőtt a sü-