Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A közigazgatás átszervezése
lességét látta el anélkül, hogy a polgári átalakulás és a szabadságküzdelem politikai magatartása felülvizsgálatára késztette volna. Ugyanez mondható el a másodalispánról és a járási szolgabírák jelentős részéről is. Az állandó bizottmány megalakításán kívül még egy fontos kérdésben döntött a közgyűlés: az országgyűlési választások lebonyolítására megalakította az 50 tagból álló központi választmányt, amelynek elnökévé a másodalispánt, Cserna Károlyt választották meg. 105 Fejér megye május 1-jére egybehívott közgyűlése feladatait közel másfélnapos tanácskozás után befejezte, s május 2-án már a főispán arról szólt, hogy a bizottmány megkezdte tevékenységét. Bejelentette: az alkotmányos testület ülései nyilvánosak, a tagokon kívül hallgatóként bárki jelen lehet. Ezzel hatályon kívül helyezte az április 4-ei közgyűlés azon határozatát, amely az értelmi képességeiben nem korlátozott lakosoknak tanácskozási és szavazati jogot biztosított. „így Fejér megyének századokon által használt köztanácskozási modorba tartott utolsó gyűlése jobb jövendő reményében bevégeztetett." 106 Havonta ülésezett az állandó bizottmány, végrehajtotta a minisztérium rendelteit, meghallgatta a tisztségviselők jelentéseit. A rendkívüli üléseket a főispán tudtával és engedélyével az alispán hívhatta egybe, a sürgős intézkedést igénylő ügyeket „a helyben levő" bizottmányi tagokkal tárgyaltatta. Ezen ülések végzéseit, határozatait a bizottmány „rendes" közgyűlése hagyta jóvá, megerősítette vagy módosította. A testületben élénk vitát váltott ki az üléseken megjelenő hallgatóság jogi státuszának tisztázása. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy a hallgatóságot ki kell zárni az ülésekről. Az antidemokratikus javaslat határozatban kérte megerősíteni, hogy a bizottmány ülésein „csupán és egyedül" a kijelölt bizottmányi tagok vehetnek részt. A javaslat egyértelműen az üléseken megjelenő kisnemesség és parasztság ellen irányult, akik a május 1-jei közgyűlésen oly jelentős és pozitív szerepet töltöttek be. Az ő állásfoglalásuk biztosította Madarász József tervezeteinek elfogadását. A javaslat tárgyalása során tehát
