Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Az ideiglenes választmány megalakulása
inek kötelességévé tették, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a pesti és a Pest megyei választmányokkal. A tömegbázis megteremtése érdekében a megye parasztságához szóló proklamáció megfogalmazása is felvetődött. A felhívás tartalmában szabadságharcra szólította föl a népet - „a függőben lévő remények... hiúsultával... minden lelkes polgár szabadságát fegyverrel is védeni elszánt kézséggel légyen" -, de a nemesség jelenlevő tagjai meghiúsították a felhívás kiadását, mert a nép fegyverbe szólítása még határozottabban forradalmasította volna a jobbágyfelszabadítás ellentmondásai miatt amúgy is elégedetlen vidékieket. 51 Éles hangú nyilatkozatban ítélte el a városi népgyűlés (április l-jén) az ellenforradalom újabb kísérletét. Pénzügyi és hadügyi függetlenséget követelt, mert a Bécsben kezelt magyar pénzügy „a nemzet élet erét", a hadügy „a nemzet lételét veszélezi". 52 Ismételten az ország függetlenségének megvédését hangsúlyozták. Jóllehet a pesti nép megmozdulásához hasonló tömegdemonstrációra Székesfehérvárott nem került sor, mégis az elfogadott határozatok, a tanácskozásokon elhangzott javaslatok bizonyítják, a reakció aknamunkája sem a megyében, sem a városban támogató visszhangra nem talált. Ebben a feszült légkörben április 3-ára hívták egybe a megye közgyűlését, amelyre a mezővárosok, a községek képviselői nemzeti színű zászlókkal fellobogózott szekereken érkeztek Székesfehérvárra. A megyei nemesség is lényegesen nagyobb számban jelent meg. (A jegyzőkönyv tanúsága szerint a név szerint felsoroltak száma 49. Ez több a korábbi négy kisgyülésen megjelentek és név szerint is feltüntetettek számánál. Március 19-én 22-en, március 23-án 23-an, március 25-én 18-an és 29-én 22-en jelentek meg a tanácskozáson. A megjelentek zömében a megyei és járási tisztikar tagjai, táblabírák, magán- és uradalmi ügyvédek voltak.) Az április 3-i kongregáción a felsoroltakon kívül „számos megyebeli nemes urak", a fehérvári népgyűlés határozata értelmében a város 20 főből álló küldöttsége, a falvak és a mezővárosok képviselői vettek részt.
