Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Az ideiglenes választmány megalakulása
A megye negyedéves közgyűlése, amelyen „a parasztság közül oly számosan jelentek meg", hogy a tanácskozást a megyeháza udvarán kellett megtartani, ha jogilag nem is, de gyakorlatilag az első népképviseleti gyűlés volt a megyei közigazgatás történetében. Zlinszky István elnökölt a közgyűlésen. Felolvasta az országgyűlési követek - Cserna Károly és Horváth László - tudósítását, vázolta a március 28-i királyi leirat kirobbantotta ellentéteket, majd a március 31-én kelt leiratot, amely kisebb módosítással jóváhagyta a független magyar minisztérium felállításáról alkotott törvénycikket. Ismét publikálták a parasztságot leginkább érdeklő törvényjavaslatokat. Ezt követően „az alkotmányos élet... kifejlődését engedményező királyi leirat s egyes, a nemzet kívánatából keletkezett törvényjavaslatok szerint bekövetkezendő jobb lét és hon felvirágzásának... örömén épült nyilatkozat folytán a... függetlenség és szabadság... érzetében több jeles s eszmedús előadások tétettek". A közgyűlés szónokainak személyét nem ismerjük, de javaslataik tartalmából arra következtethetünk, hogy nagyrészt a „vezérmegye" (Pest) határozatainak támogatása mellett szálltak síkra. Bizalmat kértek Batthyány Lajosnak és minisztertársainak. Követelték, hogy Fejér megye a forradalmi célkitűzések kivívásában támogassa a minisztérium erőfeszítéseit. Ugyanakkor feliratban üdvözölték István nádort is. Az „érdemeit" kifejtő szónok a nép jogainak kivívójává kiáltotta ki, aki családi érdekének háttérbe szorításával szembeszállt a király „rossz" tanácsadóival, s „megadta azon szabadságot s engedélyt, mit a nemzet egyhangúlag kért". A progresszió álláspontját feltáró javaslat szavazati és tanácskozásijogot követelt a megyegyűlésen minden értelmi képességében nem korlátozott lakosnak. A Magyarországon állomásozó idegen sorezredek kivonását követelték, továbbá a magyar ezredek hazarendelését és azt is, hogy más nemzetek szabadságküzdelmének elfojtására ne vessék be a magyar katonákat. A nemzet
