Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A reformkor másfél évtizede

rendelkező és a városban letelepedett zsidó kereskedők távol ma­radtak a vállalkozástól; a kereskedelmi társulat a pénzintézetből kizárta a konkurenciát. A takarékpénztár főként ingatlanvásárlá­sokhoz nyújtott hitelt, gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a ta­náccsal. Elsősorban a polgárok helyezték el megtakarított pénzü­ket, az alapító részvényeseket nem tekintve, a földesurak betétál­lománya jelentéktelen volt. A gazdasági élet pangása, majd a vál­ság elmélyülése ellenére 1847 végén a betétállomány meghaladta a 260 000 forintot. Jelentős kezdeményezés bontakozott ki a takarékpénztár ke­beléből. Hamvasy Imre főpénztárnok ösztönzésére 1846-ban megkezdték az Első Magyar Kölcsönös Életbiztosító Intézet meg­szervezését. Az életbiztosító intézet szervezeti és működési rend­jét a Lipcsében működő intézettől kölcsönözte. Kiss Sándor táb­labíró elnöklete alatt csupán az első kísérletek valósultak meg. 1847-ben Kassán és Temesvárott akartak ügynökséget létrehozni. Törekvésük csak az utóbbi városban járt eredménnyel. 26 A negyvenes évek második felében Fejér megyében is jelen­tős változások következtek be. Az ipari és kereskedelmi tőke első igen szerény vállalkozásai megtörténtek, a hitelviszonyok terén is kilépett a megye a feudális elmaradottságból. A további fejlődés a társadalmi átalakulás kérdésével, a rendi társadalom felszámolá­sával függött össze. A forradalmi helyzet kialakulása felgyorsult, a polgári reformokért küzdő nemesség és vagyonos polgárság mellett a kizsákmányolt tömegek aktivitása megélénkült. A pa­rasztság elviselhetetlen helyzetét, nyomorát az 1846 őszén orszá­gosan is általánossá vált éhínség fokozta, s jelentős mértékben hozzájárult a forradalmi helyzet kialakuláshoz. A tömegek nyo­mora, az éhezők, a koldusok nagy száma a feudális viszonyok el­lentmondásaira irányította a figyelmet. A rossz terméseredmé­nyek által előidézett gazdasági válság politikai válságba torkol­lott. Az uralkodó osztály megrettent, félt az ínség következtében fellépő mozgalmaktól. Fejér megye nemesi vezetői 1846 végén gyors intézkedéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom