Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A reformkor másfél évtizede
hoz. Madarász László paraszti hallgatói előtt ismertette a Védegylet jelentőségét. 1845 januárjában közel 400 tagot számlált a megyeszékhelyen működő fiókegyesület. A tagjait rendi különbségek nélkül tömörítő Védegylet Székesfehérváron igen széles körre terjedt ki, elsősorban azért, mert a kulturális, gazdasági egyesületek megteremtették a mozgalom alapjait, másrészt pedig a magisztrátus hathatós támogatásáról biztosította a mozgalmat. Mailáth Antal kancellár felszólítására Bajzáth György királyi biztos személyesen igyekezett gátat vetni a bécsi udvar számára veszélyesnek bizonyuló törekvésnek. Bajzáth sérelmesnek és meg nem engedhetőnek tartotta, hogy a tanács tagjai közül többen részt vesznek a Védegylet munkájában. A reakció fenyegetéseitől megrettent magisztrátus többsége határozatban foglalt állást: a tanácsnokok lépjenek ki a Védegyletből! Bajzáth fellépése az önkormányzati jogokat sértette; ugyanis az iszkaszentgyörgyi uradalom birtokosa csakis a városi tisztújítás időszakára kapott királyi biztosi kinevezést, s az nem terjed ki a tanács tevékenységének, így a Védegylet felkarolásának ellenőrzésére. A Védegylet tagjai 1845. március 20-ai ülésükön tárgyalták a történeteket, s nem a városi tanácsteremben, hanem az Olvasótársaság termében gyülekeztek. Az ülésen éles hangú kirohanások, bírálatok hangzottak el a tanács és a királyi biztos ellen. Niczky János helyettes főbíró, a „védegyletisták" elnöke lemondott, helyette Karácsony Antalt választották a Védegylet székesfehérvári csoportja elnökévé. 24 A hazai iparfejlődést előmozdító mozgalom hatással volt a tőkeerős polgárságra is. Székesfehérváron 1845-ben alakult meg a Felmayer István és Fiai kékfestőüzem, Tschida János pedig posztómanufaktúrát alapított. 25 A kereskedelem igen lassú fellendülésével kapcsolatban szükségessé vált a Székesfehérvári Takarékpénztár megalapítása. Az 1845. november l-jén 32 500 Ft tőkével induló takarékpénztár fő részvényesei a városi kereskedelmi társulat tagjai és a megyei földbirtokosok voltak. A mobil tőkével
