Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A reformkor másfél évtizede
ügyelő személyét illetően a polgárság élhessen kijelölési jogával, viszont a kinevezés jogát az uralkodónak tartották fenn. Abban az esetben, ha a kormány önkényesen nevezné ki a város felügyelőjét, úgy Székesfehérvár polgársága a kinevezett felügyelő „részéről magára semmi nemű terhet el nem vállaland". 22 A szabad királyi városok rendezéséről szóló országgyűlési vitákban a város a liberális ellenzéket támogatta. Pozitív módon foglalt állást az ország fejlődését előmozdító kérdésekben is. Támogatták a közteherviselésről szóló javaslatot, a kereskedelmi útvonalak kiépítését célzó törekvéseket, a folyók szabályozását, az országos hitelintézet felállítását. Felkarolták a népnevelés ügyét, a lótenyésztés fellendítésére és a Duna pesti szakaszának árvízvédelmi munkálataira felajánlott 50 000, illetve 100 000 ezüstforintot is a népnevelésre kívánták fordítani. Követelték az „osztályokat elkülönöző falak lerombolását". Csupán azt tartották sérelmesnek, hogy Székesfehérvárt a közteherviselés kérdésében az első osztályú városok sorába vették fel. Opponáltak, mert a város „az egész ország legkeresetnélkülibb és legpénztelenebb részei közé tartozik". 23 Azon túl, hogy a gazdasági viszonyokat tükröző megfogalmazásban az állami adó csökkentésének követelése kapott hangot, tömören utalt a tanács az ipart, a kereskedelmet és a mezőgazdaságot sújtó válságra, a feudális viszonyokkal szemben egyre fokozottabban elmélyülő és általánossá váló elégedetlenségre. Az 1843-1844. évi országgyűlés jelentősebb eredmény nélkül zárult, továbbra is megoldandó feladat maradt a polgári átalakulás, a nemzeti függetlenség és az iparfejlődés kérdése. Kossuth és az országgyűlési baloldal 1844. október 6-án országosan is kibontotta a védegyleti mozgalom zászlaját. A Védegylet a függetlenségi mozgalom új harci eszközének bizonyult, elősegítette a rendiségen kívüli tömegekkel való kapcsolat kiépítését is. Fejér megyében 1844 végén alakult meg a Védegylet fiókegyesülete. Liberálisok, nemesek és ügyvédek, megyei, városi tisztségviselők, kereskedők és iparosok csatlakoztak a mozgalom-
