Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye ideiglenes megszállása

totta fenn. Cserna másodalispán a törvényszék munkájának vezetésére kapott megbízást. Az igazságszolgáltatás legfőbb megyei fórumának hatáskörébe tartoztak a büntető-, a polgári- és a csődperek mellett a betáblázások, a nemességigazolások, a bírói zár iránti kérdések és az ügyvédi megbízások, meghatalmazások. A megyei törvényszék hetente több alkalommal ülésezett. Gaál Ede a bizottmány által megválasztott ülnököket felmentette, helyükre táblabírákat nevezett ki, akik az igazságszolgáltatás munkájában vettek részt. Segítették a feladatok ellátását a számvevő, az ügyészi hivatal tagjai, a fő- és alszolgabírák. A befejezett, a még tárgyalást igénylő büntető- és polgári perekről szóló jelentés elkészítése az ügyészi hivatal feladata volt. Az árvaügyek kezelésével megbízott választmány elnökévé a megyei konzervatívok egyik prominens képviselőjét, Bajzáth György királyi tanácsost nevezte ki. A közbiztonság fokozott felügyeletével a „közbátorsági" biztosokat bízta meg. Személycserékre került sor a város közigazgatásában is. A tisztikar tagjainak névsorából töröltette mindazokat, akik még a magyar seregben harcoltak a megszálló erők ellen.

313 Hatályon kívül helyezte az utolsó rendi országgyűlésen a megyék és a városok közigazgatásáról szóló törvénycikkeket. Székesfehérvár esetében csak részben állította vissza az 1848 előtti testületeket, hiszen a választott polgárok intézményét száműzte a közigazgatásból. Csupán 12 képviselő vett részt a vegyes tanácsi üléseken. A megye irányításából kizárta a közgyűléseket, és az alispáni hivatal is csak végrehajtó szerepet töltött be. A császári biztos rendeleti úton kormányozta a megyei és a városi törvényhatóságot. Jelentős mértékben támogatták a földbirtokosok, az egyházmegye vezetői, valamint azok a nemesi származású értelmiségiek, akik a forradalmi átalakulást követően nem kaptak helyet a bizottmányban és a tisztikarban. Heringh Ignác személye az utóbb elmondottakat igazolja. 1848 márciusát megelőzően a lovasberényi uradalom ügyvédjeként rendszeresen jelen volt a megyegyüléseken, sőt a pesti forradalmi események után egybehívott kisgyűlé-