Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye ideiglenes megszállása

megkezdte a menekülést. A felkelők nem is vettek részt az ütközetben. A hiányosan kiképzett és rosszul felszerelt egység sietve visszavonult Veszprém felé.

290 Kossuth Batthyány Istvántól, Fejér megye kormánybiztosától értesült a móri vereségről. Nyomban utasította a feldunai hadtestet, hogy kezdje meg a visszavonulást. Görgey fél 10-kor módosította az éjszaka kiadott rendelkezéseit, és seregét Budára indította. A feldunai hadtest a késő délutáni órákban kezdte meg a szervezett visszavonulást. Perczel Székesfehérváron, Seregélyesen, Martonvásáron át az ország székvárosa felé vonult. A főerőktől elmaradt és a Vértesen át menekülő Perczel-hadtest alakulatai ellen Görgey szigorú fellépést követelt. Véleménye szerint a „földönfutók" kétségbe ejthetik a főváros lakosságát, ezért minden eszközt fel kell használni ellenük. Ha az első felszólításra nem állnak meg - szólt az utasítás - , „az első kettőt, hármat, agyon kell lövetni..."

291 Görgey szigorú rendelkezését az események nem igazolták; a Perczel-hadtest alakulatainak visszavonulása, még a Vértesen át menekülőké is, a rémület elcsitulta után fegyelmezetten és szervezetten történt. Fejér megye ideiglenes megszállása A móri ütközetvesztésről az első híreket a menekülők hozták a városba, majd a délutáni órákban Perczel is megérkezett. Sietve utasította a tisztviselőket, hogy 280 előfogatot bocsássanak rendelkezésre, részint a hadtest szervezett visszavonulásának biztosítására, részint a Szekulits-dandár felszerelésének elmenekítésére. A 280 kocsi kiállítása megoldhatatlan feladatot jelentett, ezért a megyebizottmány segítségét kérték; december 31-ére a környék falvaiból előfogatokat rendeljenek a városba. Átiratukra csupán reményt keltő választ kaptak.

292 A megyebizottmány december 30-án rendkívüli ülés egybehívását határozta el, amelyen a megyeszékhely elhagyása és nem a