Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye ideiglenes megszállása
bizottmány feloszlatása mellett döntöttek. A határozat kiemelte: székhelyüket a körülményekhez képest állandóan változtatják, a tartózkodási helyükön levő bizottmányi tagokkal megyei állandó bizottmányként funkcionálnak. A rendkívüli ülést követően - a levéltárnok, a főadószedő és a várkapitány kivételével - „kik hivataluknál fogva helyhez kötöttek" - a tisztikar és a bizottmány tagjai elhagyták Székesfehérvárt. 293 Döntésük okát elsősorban a Perczel-hadtest veresége következtében kialakult feszült helyzetben kell keresnünk. Mór megszállása után a város elfoglalásának veszélye és lehetősége is fennállott, sőt a visszavonulóktól nyert értesülések is azt erősítették meg, hogy a Jelacic-hadtest hamarosan benyomul Székesfehérvárra. Az ütközetvesztés napjának délutánján Perczel Seregélyesre vonult, s a hadtestet követte a tisztikar és a bizottmány is. A megye vezetői azonban mindaddig szándékoztak az említett helységben maradni, míg a császáriak Székesfehérvárt el nem foglalják. Zlinszky alispán Budára küldte a beszedett adókat, majd ő is Csíkváron, Tácon, Soponyán és Abán át Seregélyesre ment. Ellenállásra szólította fel a helységek lakosságát, de útjáról kénytelen volt megállapítani, hogy a felkelés iránti, jó szellem" ellenére különösebb eredményt nem tudott elérni, mert a móri vereség „lehangolta" a népet. 294 A megyei bizottmány rendkívüli ülésével egy időben tanácskozott a város ideiglenes bizottmánya is. Székesfehérvár forradalmi vezetői ugyancsak elmenekültek, így a rendkívüli helyzet megkövetelte intézkedések megtétele, a közbiztonság fenntartása a december 29-én megalakult bizottmány tagjaira hárul. Azonnal keresték a kapcsolatfelvétel lehetőségét az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal, s Kossuthot tájékoztatták a városban lezajlott eseményekről. Délután a visszaérkező futár már hiába hozta az Országos Honvédelmi Bizottmánynak a népfelkelők kiindulását elrendelő parancsát, ugyanis gyakorlati megvalósulását az adott helyzetben kialakult viszonyok lehetetlenné tették, és a meghirdetett népgyűlés megtartására sem kerülhetett sor. Drámaian feszült
