Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A római hódítástól a magyar honfoglalásig

Ezek a tények a kutatásban eddig is megfelelő helyen szerepeltek, mígnem a közelmúlt eseményei ismét reflektorfénybe állították leletüket. A nemzetközi műkereskedelmet és rendőrséget is megmozgató ú. n. SEUSO kincsről van szó.

13 Szakmai körökben már az 1980-as évek közepén tudtak egy 14 ezüstedényből és egy rézüstből álló késő római kori kincsleletről. A csempészett műkincs a tulajdonos megbízásából 1988-ban került árverésre, ekkor látta a közönség és a szakma is. A mellékelt dokumentumok hamisnak bizonyultak, a kincs Amerikába került. Ott azonban a törvények értelmében lefoglalták, mint bizonytalan eredetű műkincset, nyilván a nagyobb állami árverési bevétel reményében. A kincsért hárman pereskedtek éveken át: Libanon, Horvátország és Magyarország, mint feltételezett lelőhelyek. Végül az amerikai bíróság nem fogadta el egyik fél bizonyítását sem, így a kincs maradt. Az alább elmondandókból kiderül, hogy miért is indult Magyarország a kincsért folyó perben. Az ezüstből készített, változatos ötvöstechnikával - öntéssel, esztergálással, domborítással, véséssel, aranyozással - ékesített 14 tárgyat a nagyméretű rézüstben rejtette el tulajdonosa - valamiféle háborús alkalommal - az ellenség elől. Az egyik darab egy 70 cm átmérőjű tál. A tál feliratából kiderül, hogy azt feltehetően Nagy Konstantin császár (306-337) uralkodásának harmincadik évfordulójára készítették, s hogy a császár ajándékaként szolgált egy bizonyos Seuso nevű embernek és családjának. A tálon látható rövid latin vers jókívánság Seuso és utódai számára. A tál középső mezején nagy szakmai tudással kialakított képen egy társaság szabadtéri, vízparti lakomajelenete látható. A készítő felírta a lakoma pontos helyét is: PELSO, ami köztudottan a mi Balatonunk latin neve. Ezt a tényt a kutatók kiegészítik azzal is, hogy ilyen jellegű asztali készletekben szokásos fontos tárgy hiányzik a leletből. A hiányzó darab a tálon is látható lakomák jellegzetes tartozéka: egy háromlábú asztal. Megalapozott vélemények szerint a múlt században a Nemzeti Múzeumba került háromláb ennek a kincsnek a hiányzó darabja, mind kora, mind mérete, mind stílusa alapján. Annak ellenére, hogy a New York-i bíróság más-