Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A honfoglalástól a török korig

ként döntött, nyugodtan tekinthetjük a kincset Polgárdiénak is. A kincset Seuso leszármazottai feltehetőleg a hun-germán betöréskor rejtették el az V. század első harmadában, s elmenekültek. Tulajdonosai nem térhettek vissza, így másfél évezredig a kincs a földben maradt. A következő évszázadokban germánok, longobárdok, avarok voltak a környék urai.

14 Furcsa, hogy Polgárdiból ezideig nem ismer a kutatás az V-IX. századból származó települést vagy temetőt. Bizonyára véletlen müve, hiszen a környék községeiben kerültek elő ilyenek, nem ritkán, 3-4 is egymás közelében, a régi, vagy ma is élő patakok, tavacskák mellett. A korszak egyetlen általam ismert lelete bizánci császár arany pénze (solidus) a Somlyóhegyről került elő.

15 A honfoglalástól a török korig A X. századtól a XVI. század közepéig terjedő korszakot Polgárdiban két régészeti és számos írásos forrás alapján ismerjük. A Magyar Nemzeti Múzeum Hadtörténeti Gyűjteménye őriz egy középkori kardot, négy zablát és öt sarkantyút. A tárgyakat gróf Batthyány Imre adományozta 1884-ben, Polgárdi mellett találták, Erzsébetpusztán.

16 A már korábban is többször említett Somlyóhegyen 1881-ben lezajlott ásatás leletei is a Nemzeti Múzeumba kerültek.

17 18811884 között 116 tételt leltároztak be, a tárgyak száma ennél valamivel több volt. Különböző rendeltetésű arany, ezüst, bronz és vastárgyak, valamint kerámia töredékek voltak a leletben. Aranylemezek, arany fülbevaló. Ezüst tálak, pitykék, fültöredék, csat, hajkarikák, fülbevalók, egyszerű karika gyűrűk, fejes gyűrűk vésett dísszel (virágdísz, bárány, sas csillaggal, kereszt). Bronzfeszület, lemezek dísszel, fülbevalók, csengő, csatok, fejes gyűrűk vésett liliommal. Vaskések, patkók, karikák, szögek, olló, kulcsok, pántok, fúrók, sarkantyú, lemezek, csatok. Üvegtöredék. Kő darabka.