Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
Tóth Tamás polgárdi jobbágy ügyletei (Szakály Ferenc)
Tóth Tamás polgárdi jobbágy ügyletei (1573-1583) A törökök magyarországi foglalásairól és berendezkedéséről készült, egykori beszámolók szinte egyöntetűen a hódítók kegyetlenkedését és a lakosság megpróbáltatásait hangsúlyozzák. Túri (Farkas) Pál tolnai rektor - aki az „Idea Christianorum Hungarorum in et sub turcismo" című munkájában, személyes tapasztalatai alapján, a török elnyomás rendszerező ismertetésére vállalkozott - egyenest elviselhetetlenül nyomasztónak, vigasztalannak és örömtelennek ábrázolta az alávetett keresztények mindennapjait. Elbeszélése szerint a törökök - kivált azokon a helyeken, ahol nagyobb számban laknak - valósággal gúzsba kötik a lakosságot; abban lelik örömüket, hogy a leigázottakat megalázzák, kiszipolyozzák, tönkretegyék és ezáltal áttérésre kényszerítsék. 1 Vitathatatlan, hogy a török uralom hosszabb távon mindenütt - így Magyarországon is - nyomasztóbb terheket rótt az adózó népességre, mint bármilyen európai rendszer. S kétségtelen az is, hogy annak külső megnyilvánulási formái az európai felfogás számára elfogadhatatlanul brutálisak voltak. 2 Ugyanakkor viszont más jelek arra mutatnak, hogy a hódoltsági parasztnép - amely persze maga nemigen hagyta ránk írásban véleményét - közelsem érezte olyan kilátástalannak helyzetét, mint azt a leírásokból gondolhatnánk. Paradox módon maga Túri is elismerni kényszerül persze mélységesen elítélve azt -, hogy a mezővárosi társadalom egyes elemei szinte bensőséges kapcsolatot alakítottak ki a hódítókkal: „Itt mindennek török szaga van, a szokások, a ruházat, minden idegen dolog újnak látszik. A nép nyelve több mint felerészben török. Az eskütevő asszony mondja: Vallaha, Istenre mondom, nem adom különben, ottura kardos, ülj le atyámfia, effendi, kegyelmed egyék stb. Valóban ritka itt az erkölcsös aszszony, különösen az özvegyek közt. Nincs itt semmi szégyen, félelem a gonosztettől... Némelyek megverik feleségüket azért, hogy jelentéktelen sérelem miatt a törökökhöz szökjenek át. Nem hiányoznak olyanok sem, akik a feleségük rossz tettét ismerik, de
