Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgári társadalom konszolidációja

A Tanácsköztársaság bukásának híre ismételten mozgásba hozta a megyeszékhely és a vidéki lakosság diktatúrával szembenálló, a polgári társadalmi viszonyok konszolidálásának lehetőségét támogató erőit. Ugyanazon a napon, amelyen a megyei intézőbizottság a Tanácsköztársaság megdöntését jelentette be, a Nemzeti Hadsereghez csatlakozott tisztek - Sréter István ezredes, Tóth Béla alezredes, Vájna százados - Szabadbattyán és Polgárdi lakóihoz fordultak; legyenek segítségükre a megyeszékhelyen a rend és a közbiztonság megszilárdításában. Néhány nap alatt katonatisztekből és volt frontszolgálatos katonákból álló egység szerveződött. E katonai alakulat parancsnokának feladatkörét Horthy Miklós fivére, Horthy István lovassági altábornagy látta el. A Horthy István és tiszttársai által tömörített katonaság augusztus 7-én elérte a 9 ezer főt, vidéki bázisai Mór, Sárbogárd, Velence és Polgárdi voltak. A Nemzeti Hadsereghez csatlakozó katonai alakulat szervezésével egyidőben kezdődött meg a polgári közigazgatás újjászervezése. Balassa Sándor alispánhelyettes arra szólította fel az 1918. november l-jét megelőzően működött községi elöljáróságokat, hogy a rendelet átvételét követően vegyék át a községi ügyek vezetését. Augusztus 14-én a székesfehérvári államügyészség a proletárdiktatúra helyi vezetőinek őrizetbe vételét rendelte el. Augusztus második felében H. Földes János községi bíró szervezőmunkáját követően átvette feladatait az elöljáróság. A nagyközségben tartózkodó katonai alakulat pedig letartóztatta a direktórium vezetőit. A hatalmi erőviszonyok megváltozása azt is eredményezte, hogy a Tanácsköztársaság időszakában végrehajtott államosítások semmissé lettek; az uradalmak visszakerültek a volt tulajdonosok birtokába, s az egyházak is megszabadultak az államosítás és a politikai üldöztetés rémétől. A helyi közigazgatás újjászervezésében átmenetileg törést eredményezett Székesfehérvár és a megye jelentős részének román megszállása. Székesfehérvárra 1919. augusztus 9-én érkeztek meg a román királyi csapatok, s megszállták Fejér megyének a Balatonfőkajár, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Szerecseny-