Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

Az állami tanítóképzés

vei. Rajz-ének órán ugyancsak az általános iskola tantervi anyagát dolgoz­nák fel és annak módszertanát. A heti 1 órás testnevelésen játékokkal és a testnevelés módszerével foglalkoznának (játékóra). Mindenki számára kötelező szakkör lenne a népművelés. Az utóbbi években a tanítóképzés anyagából ez teljesen hiányzott, a kívánalmaknak még a népművelési szakkör sem felelt meg (mindenki számára nem volt kötelező). Vizsgázni is kelljen belőle. Tanítását nem kötnénk egyetlen személyhez. Tárgykörönként taníthatná más és más. A kikerülő tanító fel­tétlen ismerje meg a könyvtárrendezés, szín- és bábjátszás, népi tánc, ün­nepélyek stb. módját. Eredményt csak akkor várhatunk, ha előadója, illet­ve előadói gyakorlottabbak és sok tapasztalattal rendelkeznek. Érettségi tárgyai negyedik osztályban: szóbeli: pedagógia (neveléstan, neveléstörténelem), magyar, számtan, történelem, földrajz (Magyarország és lakóhelyismeret), írásbeli: magyar, számtan. Képesítő tárgyai: szóbeli: módszertan, fejlődés és neveléslélektan, didaktika (logika és általános lélektan), iskolaszerkezettan (rendtartás), tanítási gyakorlat, írásbeli: pedagógia (didaktika, logika,iskolaszervezettan köréből), módszertan. V osztályban a tanítási gyakorlat és módszertan szoros kapcsolatot ké­pezne. Mindezért szerencsés volna az órarendet úgy összeállítani, hogy az egy napra eső három tanítási gyakorlathoz kapcsolódna egy módszertan óra is. így a négy órát kettő-kettő egymás melletti órára osztanánk fel. Ez a felosztás lehetővé tenné a rugalmasságot, amire elképzelésem szerint igen nagy szükség volna. A tanítási gyakorlatokon az előző évekhez hasonlóan is gyakorolnának. Látnának kevés bemutató tanítást. A feladat már nem csak az lenne, hogy a növendékek megismerkedjenek általában egy-egy tantárgy tanítási módjával, ugyanakkor ne lássák egységben az egyes osztályok évi anya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom