Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

A tanítóképzés az államosításig

képző a 11., a líceum a 3. évét kezdte meg. A politikai élet hullámverései az intézet munkáját sem hagyták érintetlenül. A megnagyobbodott Magyarország osztatlan örömöt okozott. A vele kapcsolatos nevelőmunka az egész tanév munkáját áthatotta. Tudatosan is ügyeltek arra, hogy minden kínálkozó alkalom Erdély egy részének és Székelyföld visszacsatolásának ügyét szolgálja. A nemzetet ért öröm mellett a tanítónőképzőnek személyi problémái keletkeztek. Három nevelő távozott, akik hosszú idő óta stabil tagjai voltak az egyre felfelé ívelő munkát végző nevelőtestületnek. A testület létszáma 17 fő maradt. A tanulólétszám összetételében is további változások következtek be. „A magyar királyi vallás- é*s közoktatásügyi miniszternek 55600/1941. V. sz. rendelete - az 1938:XIII. t. c.-kel létesített líceum tanulmányi és vizsgarendjének átmeneti szabályozása tárgyában - értelmében a líceummá átszervezett tanító(nő)képző intézetekben az 1941/42. és az 1942/43. iskolai évben az I—

III. osztály mint líceum, a IV. és V. osztály mint tanító(nő)képző-intézet, az 1943/44. iskolai évben pedig az I-IV. osztály mint líceum, az V. osztály mint tanító(nő)képző-intézet működik. A módosított tantervvel működő tanító(nő)képző intézetekben az 1942/43. és az 1943/44. években szerzett népiskolai tanítói oklevél mindazoknak az állásoknak és tisztségeknek elnyerésére, valamint azokra a további tanulmányokra is képesít, amelyekre az 1938. 13. tc. 29. §-ának 2. bekezdése értelmében a líceumi érettségi bizonyítvány képesít."

52 A líceum felfejlesztéséről intézkedtek, azonban a tanító(nő)képző-akadémia kialakítására még nem jelent meg rendelkezés. Grész Leó intézeti igazgató csak titokban remélte, hogy a Székesfehérváron működő intézet kapja meg ezt a jogot. A tanítónők képzésében eddig tett erőfeszítéseik, s ennek nyomán jelentkező eredményeik joggal táplálhatták titkolt reményeiket. A személyi gondokkal terhelt tanév ellenére az oktatás és nevelés tartalmában változás nem volt érezhető. A hazafias nevelésnek kiemelten kedvezett a visszacsatolt részekről való folyamatos megemlékezés, valamint a királyi koronázó város különlegesen kedvező adottsága, ahol „az itt porladó szent királyainknak s nemes őseink szent emlékének megbecsülése, akinek hasonló alkalomra adott lehetőséget gróf Teleki Pál miniszterelnök halála miatt kialakult nemzeti gyász, s az ország további sorsáért aggódó magyar élet".

53 Emelte a húsvét ünnepét a Délvidék visszatérése is. Örömmel fogadta