Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

A tanítóképzés az államosításig

- számolás és mérésből - énekből - tornából 11 9 8 egységet. A növendékek átlag négyszer tanítottak. Az első félévben kizárólag a gyakorlóiskolában, a második félévben pedig az intézet nagyobb létszámú osztályaiban. A gyakorlóiskolán kívüli tanításokkal a népes osztályokban való helyes foglalkozásokon kívánták felkészíteni a növendékeket. Hiszen ha végeznek, valamennyien népes iskolákhoz kerülnek majd, s kellő gyakorlás után megtalálják a helyes, módszeres eljárást, mind a tanítás, fegyelmezés, vagy ami még fontosabb, a nevelés terén. „A gyermeklélek közvetlen megismerése érdekében már az iskola év elején minden tanítójelölt választhatott magának a gyakorlóiskola apró népéből egy kis (testvérkét), akivel naponként beszélgethetett, akit tanulásában segíthetett."

36 Az V. éves tanítónőjelöltek tanításait Süveges M. Wilhelmina nővér irányította. Az év folyamán 263 egységet dolgoztak fel. Hittan 32. Beszéd és értelem gyakorlás 25. Olvasmánytárgyalás 30. Fogalmazás 12. Helyesírási és nyelvi munka 26. Számolás és mérés 34. Történelem és alkotmánytan 11. Polgári jogok és kötelességek 6. Földrajz 16. Természettan-vegytan 9. Természetrajz, gazdaságtan és háztartási ismeretek 13. Egészségtan 4. A gyakorlati képzés teljesebbé tételére az arra vállalkozó növendékek engedélyt kaptak, hogy a belvárosi elemi iskola VII-VIII. osztályaiban is taníthassanak. A tanításokat élénk érdeklődéssel kísérték az ottani tantestület tagjai is. Állandó figyelemmel kísérték a Katolikus Nevelés, a Néptanítók Lapja és a Nemzetnevelés cikkeit is. Kézimunka Torna Rajz Ének 11. 14. 8. 12.