Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
A 2. magyar hadsereg helyzete a szovjet téli offenzíva megindulása után
A Heeresgruppe B január l-jén kelt parancsa értelmében, amely szerint a Cramer hadtest „harcászatilag" a 2. magyar hadseregnek lett alárendelve, Jány azt hitte, hogy annak elhelyezését a saját helyzetmegítélése szerint határozhatja meg. Miután egy esetleges szovjet támadás megindulását az urivi hídfőből várta, úgy vélte, hogy a köteléket ennek a hídfőnek a közelébe kell csoportosítani. Ennek megfelelően intézkedett a 2. hadsereg-parancsnokság a beérkezőben lévő Cramer hadtest egységeinek elhelyezéséről. Ebbe azonban a Heeresgruppe B beavatkozott. A hadseregparancsnok hatáskörét korlátozva, maga kívánta a Cramer hadtest elhelyezését meghatározni, mégpedig az ő saját helyzetmegítélésének megfelelően. Ez pedig lényegesen eltért Jány helyzetmegítélésétől. Az OKH és vele együtt a Heeresgruppe B a szovjet támadás súlyát a 2. magyar hadsereg déli szárnyán várta (a scsucsjei hídfőből) Roszszos, Rosztov főirányban, míg az urivi hídfőből csak lekötő jellegű támadással számolt. Ezért a Heeresgruppe B elrendelte, hogy a Cramer hadtest a 2. magyar hadsereg déli szárnyán, az olasz 8. hadsereg csatlakozási pontja mögött csoportosuljon. Ezenfelül az OKH úgy intézkedett, hogy a Cramer hadtestet „taktikai" mélységben kell elhelyezni, vagyis közel a védőálláshoz, hogy ellenséges támadás esetén gyorsan beavatkozhasson. Jány viszont attól tartott, hogy a védőállás közelében elhelyezett csapatok könnyen belekeveredhetnek helyi harcokba, szétforgácsolódhatnak, míg a hátrább, a hadműveleti mélységben álló csapatok egységesen és hatásosabban lennének bevethetők. Napokig folyt a vita, s végül is Jány javaslatát a Heeresgruppe B elutasította. Weichs vezérezredes korábbi helyzetmegítélését most azzal egészítette ki, hogy az ellenség főtámadását a Heeresgruppe Don ellen várja, míg a Heeresgruppe B ellen csak lekötő jellegű harcokat vár. Jány nem nyugodott bele javaslatának elutasításába, s ezért újabb megoldást javasolt. Éspedig: a magyar 1. páncéloshadosztály és a 168. német gyaloghadosztály kétharmada kerüljenek a hadsereg déli szárnya mögé, de a 26. német gyaloghadosztály és a 190. rohamlövegosztály a 700. páncéloskötelékkel az urivi hídfő mögött helyezendők el. A Heeresgruppe B ezt a javaslatot is elutasította. Witzleben tábornok 1943. január 6-án 18 óra 40 perckor közölte a végső döntést a hadsereg-parancsnoksággal. Eszerint az egész Cramer hadtest a Tyihaja Szoszna folyótól délre csoportosul (messze az urivi hídfőtől).
