Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A 2. magyar hadsereg helyzete a szovjet téli offenzíva megindulása után

Közben azon is folyt a vita, hogy taktikai vagy hadászati mélységben csoportosuljon-e a Cramer hadtest? Végül is január 7-én érkezett a parancs Hitler aláírásával, amely véget vetett a vitának. Eszerint a Cramer hadtestet Kamenka, Tatarino, Karpenkovo, Podgornoje térségben kellett csoportosítani (25-35 km-re a védőállások mögött, messze Urivtól). Feladata: mindenáron megakadályozni, hogy az ellenség birtokba vehesse a Szvoboda, Rosszos vasútvonalat. (Hitler ragaszkodott ama helyzetmegítéléséhez, amely szerint egy szovjet támadás főiránya csak Rosszos, Rosztov lehet.) 1943. január 7-én Jány jelentette a Heeresgruppe B-nek, hogy a saját felderítése állandó mozgásokról ad hírt az urivi hídfőben, de a hídfő körüli védelmet nem tartja elég erősnek, oda erősítést kér. A Heeresgruppe B megnyugtató, illetve elutasító válasza szerint ellenséges főtámadás csak a 2. hadsereg déli szárnyán következhet be, s ezért az eddig elrendelt csoportosítás marad érvényben. 1943. január 8-án Cramer vezérőrnagy parancsot kapott a Heeresgruppe B-től, hogy hadműveleti egységeit Alekszejevka térségéből vonja át a Hitler által elrendelt körzetbe. Jánynak is tett egy kisebb engedményt, nevezetesen: A. eset: ha az ellenség a 2. hadsereg déli szárnyán támadna, akkor az egész Cramer hadtestnek együtt kell maradnia. B. eset: ha az ellenség az urivi hídfőből támad, a Cramer hadtest ott be fogja vetni a 168. német gyaloghadosztály kétharmadát. Az OKH most már nem ragaszkodott korábbi parancsához, amely szerint a Cramer hadtest páncélelhárító fegyvereit a főellenállási vonalba kellett volna beépíteni. Cramer viszont elkövette azt a hibát, hogy hadtestének csoportosítását helytelenül rendelte el. A legmozgékonyabb 1. magyar páncéloshadosztály került legközelebb a főellenállási vonalhoz. Tőle jobbra -hátra lépcsőzve- a 26. német gyaloghadosztály és a 190. német rohamlövegosztály helyezkedett el. Balra tőle a 168. gyaloghadosztály 2/3-a csoportosult. Vagyis a két német gyaloghadosztály a hadműveleti terület mélységében állt, míg az 1. páncéloshadosztály közel került az arcvonalhoz (később kiderült, milyen bajt okozott ez a hibás csoportosítás). A német 700. páncéloskötelék hibás parancsközvetítés folytán a Potudany és a Tyihaja Szoszna folyók között maradt, közel az urivi hídfőhöz. Jány vezérezredes ama helyzetmegítélése, amely szerint az ellenség főtámadása az urivi hídfőből várható, mindvégig nem változott. Többször változott azonban a 2. hadsereg vezérkari főnökének,