Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A 2. magyar hadsereg harcai a Don menti szovjet hídfők felszámolásáért

lése érdekében a német-magyar csapatokat visszarendelték védőkör­letükbe, s megkezdődött a védelemre berendezkedés a Don nyugati partján. A 10 km mélységű urivi hídfőt végleg elfoglalni nem sikerült, mert azt az ellenség szívósan és makacsul védte, de a terep is neki kedvezett. A támadás sikertelensége egyéb nehézségeken felül a terep­nehézségeknek volt tulajdonítható. A magyar csapatok, a III. hadtest kivételével, a hídfők elleni harcokban estek át a tűzkeresztségen. Az érzékeny veszteségek és a hídfők elleni harc sikertelensége lehangolta a magyar vezetést és a csapatokat egyaránt. A sikertelenség okait nagyban így foglalhatjuk össze: a) a korszerűtlen fegyverzet; a hiányos harckiképzés, b) a vezetés és a csapat harci tapasztalainak hiánya, c) a vezetés részbeni gyengesége. Volt olyan hadosztály- és ezredpa­rancsnok, akit gyenge vezetése miatt fel kellett váltani, d) terepnehézségek, nevezetesen az urivi hídfő elleni harcokban, e) utánszállítási nehézségek (üzemanyag, lőszer). A scsucsjei hídfő elfoglalását a 2. hadsereg-parancsnokság nagyobb erőkkel meg sem kísérelte, mert a támadás terepviszonyai annyira kedvezőtlenek voltak, hogy a sikeres támadás kilátástalannak lát­szott. Ilyen körülmények között a 2. magyar hadsereg Don menti védőállása előtt az urivi és scsucsjei hídfők fenyegetően tekintettek a magyar védőkre. A Honvéd Vezérkar főnökének szemléje A Honvéd Vezékar főnökének, Szombathelyi Ferenc vezérezredes­nek 74 a szemléje az urivi szovjet hídfő elleni harmadik vállalkozás ide­jére esett. A hadseregparancsnok, a hadsereg vezérkari főnök, a fő­szállásmester és más szakközegek részletesen beszámoltak a hadsereg harcairól, helyzetéről, anyagi ellátásáról, hiányosságairól. Különösen az Uriv körüli harcok sikertelensége és komoly veszteségei okoztak csalódást a Honvéd Vezérkar főnökének. Látta, hogy a csapatok fel­szerelése és harci kiképzése nem üti meg azt a mértéket, amit a keleti hadszíntér felettes német parancsnokai a magyar csapatoktól megkö­veteltek. De látta azt is, hogy a német vezetés által ígért, vagy kilá­tásba helyezett modern fegyvereket a 2. magyar hadsereg nem kapta meg. Ami a 2. magyar hadseregnek a hiányosságok megszüntetésére irá­nyuló kéréseit illette, a Honvéd Vezérkar főnöke azokat tudomásul vette, de lényeges segítséget nem ígért. Különösképp megragadhatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom