Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Függelék

tisztán éreztük, hogy Hitler és a fenntartás nélkül neki bokázó vezérkara nem bízott a magyar hadsereg vezetésében, ezért kirendelt egy „csodatábornokot" (Cramer der Wundergeneral), neki adta a magyar hadsereg tartalékát. Foglalkozik ugyan a hadsereg-parancsnokság mérlegeléseivel, ami a várható szovjet nagy támadást illeti, de végeredményben nem mond mást, mint az „előtte szólók". Még egyszer: a hadsereg-parancsnokságon belül teljesen egységes volt a benyomás, hogy valamelyik hídfőből fog támadni a szovjet. (Uriv, Scsucsje). Ezen belül elsősorban az urivi változattal számoltunk, érthető okokból (nagyobb erők helyezhetők készenlétbe, nagyobbat lehet markolni vele). Scsucsje mellett egyetlen dolog szólt: hogy rövidebb vonalon érheti el és vághatja el a vasútvonalat. Természetes, hogy a Heeresgruppe B parancsnoka a scsucsjei variánstól félt jobban, mert ez hamarább vezetett volna a magyar hadseregtől délre lévő, válságos helyzetben harcoló németolasz erők bekerítésére és megsemmisítésére. Nem vitás, hogy ez logikus következtetésnek volt tekinthető. Mindamellett: nem értem még ma sem, hogy magasabb vezetési szempontból miért fontos ezt feszegetni? Lényegében teljesen mindegy, hogy 1-2 nappal előbb melyik hídfőből támad a szovjet, ha a másikból is megindul. Hadsereg viszonylatban mindkét hídfő egy egységet képez, ha mint támadókat tekintjük. A Cramer csoport beérkezése a valóságban más volt. December 31-én délután jelentkezett nálam a Cramer hadtest La. (hadműveleti osztály) vezérkari tisztje (Adam vezérkari őrnagy) és őtőle tudtuk meg, hogy egyáltalán jön német erő (26. hadosztály éle beérkezett Ilinkára, ott kirak). Kinzel vezérőrnagy, a Cramer hadtest vezérkari főnöke késő délután látogatott meg, először engem, azzal, hogy ők idejönnek, feladatuk lesz az áttörés megakadályozása a magyar hadsereg arcvonalán. Én bevittem őt Kovácshoz, utána következtek a viták az alárendeltségről, a döntések jogáról, stb. A vitákon végig jelen voltam. 53. oldal: a repülőfelderítés... (Kötet 91. oldala) Itt megint csak szószerint átveszi Zsigmondy az „előtte szólók" szövegét, amely azonban hiányos és sokban téves is. Erről azután már igazán elsőkézből szólhatok. Zsigmondy kedvéért itt is leírom. À lényeg: már december közepe óta szünetelt a légi felderítés, a felhőzet miatt („alacsony a plafon"). A felderítés céljára a magyar hadsereg-parancsnokságnak egy német KF (közelfelderítő) osztály volt alárendelve, elhelyezése az ilovszkojei erdőben (Alekszejevkától