Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
Függelék
északi irányban 4 km-re). A KF osztály gépeinek típusa: Henschel 126-os nyitott egyszárnyú gép, maximális sebessége 320 km/óra. A hadsereg-parancsnokságon (Witzlebentől függetlenül) összekötő német repülős tiszt volt von Buess alezredes. 121 Állandóan sürgettük Buess-t, hogy repüljenek, mert semmi megbízható hírünk nincsen az ellenségről. Buess felelete mindig a nem volt, a plafon miatt. Ugyanis, az előírt közeifelderítési repülési magasság 1000 m. Ez felhőben volt. Kértem, hogy vigyenek engem felderíteni, én nem törődöm a plafon magasságával. Nem vihettek, mert ezt Göring nem engedélyezte. Január elején a hírszerzéstől kapott adatok már arra utaltak, hogy Uriv lesz a megindulás helye. Január 11-én Buess közölte velem, hogy megjött az engedély, mehetek felderíteni az ő gépükkel. Jány csakis azon az alapon engedett el, hogy önként jelentkeztem erre (ez volt a tény, de nem vitézségből, hanem, mert elsősorban a hadműveleti osztálynak volt szüksége adatokra). Ragyogó, felhőtlen idő volt, -25 Celsius-fok a hőmérséklet a földön. Egyenesen az urivi hídfő területét vettem célba. Már messziről látni lehetett, hogy a hídfő területe teljes szélességben és mélységben mesterséges ködbe és füstbe van burkolva, mintegy 1500 m magasságig. Tehát itt előkészületek folyhatnak nagyobb szabású hadműveletekre. Ennyi talán elég is lehetett volna ahhoz, hogy megállapítsuk: nem Scsucsje, hanem Uriv. Én azonban részleteket is reméltem, ezért belerepültünk a köd-füstbe, 100 m magasságig kellett leereszkednünk, hogy lássak. A köd-füst, a földközel miatti szögsebesség és a szovjet katonák rejtőzése miatt nagyon nehéz volt felderíteni erőket. Emiatt másfél óra hosszat repültünk ide-oda, fel s alá a hídfőben, aminek eredményeképpen mindössze 2-3 szovjet zászlóaljnyi erőt sikerült felfedeznem (a védőállás vonalán kívül). Utólag (1980-ban) igazolták a tények ezt a felderítési eredményt, amennyiben egy hadtörténészünk számára megadták a felvilágosítást szovjet oldalról, hogy január 14-ére tervezték az urivi hídfőben a támadás megindítását, 12-ére mindössze felderítő célzatú támadó vállalkozást készítettek elő, lényege: teljes tüzérségi előkészítés, amelynek (pergőtűz) nem a nagy támadás bevezetése, hanem a magyar-német tűzrendszer felderítéséhez megtévesztés. A vállalkozást 1-2 szovjet zászlóalj hajtja végre. Vagyis: alighanem a tényleges erőt sikerült felderítenem 11-én. Megjegyzem még, hogy az én repülésem kiegészítéseképpen a német felderítő (KF) osztály parancsnoka kiküldött 3 német felderítő gépet ugyanoda, ezek az enyémmel azonos felderítő eredményre jutottak.
