Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

Előzmények A trianoni békeszerződésben megcsonkított Magyarország teljes külpolitikai elszigeteltségben élt az 1930-as évekig. Külpolitikája az igazságtalan békeszerződés revíziójára irányult. Ebben a tekintetben csupán Olaszország jóindulatával találkozott. Az „utódállamok" (kisantant) katonai szövetségbe tömörülve őrködtek újonnan szerzett területeik megtartására és a magyar revíziós törekvések meghiúsítására. A Német Birodalomnak, Hitler

1 uralomraj utasa után, legfőbb külpolitikai célkitűzése az igazságtalannak minősített versailles-i békeszerződés béklyóinak lerázása volt. A magyar külpolitika úgy vélte, Hitler megértést tanúsít a magyar revíziós törekvések iránt. Gömbös Gyula

2 volt az első magyar politikus, aki kapcsolatot talált Hitlerhez. Ez a kapcsolat folytatódott Gömbös halála után is. Magyarország megkísérelt ugyan a nyugat-európai nagyhatalmak felé is orientálódni, de nem talált megértésre sem Londonban, még kevésbé Párizsban, mert Franciaország, mint a trianoni békeszerződés létrehozója, eleve elutasító álláspontot képviselt a magyar revíziós törekvésekkel szemben. Ennek folytán Magyarországnak csak egy külpolitikai iránya maradt: az egyre erősödő hitleri Németország felé orientálódni. Hitler megértést tanúsított a magyar területi követelések iránt, s a magyar közeledést nem utasította el. így került Magyarország a hitleri Németország politikai érdekkörébe. Hitler óriási külpolitikai és katonai sikereivel 1941-ig megváltoztatta Európa térképét: Csehszlovákia megszüntetésével és Jugoszlávia gyors legyőzésével Magyarország visszakapta az elcsatolt Felvidék egy részét, a Kárpátalját és a Bácskát. Az 1940. évi bécsi döntésben pedig Észak-Erdélyt és a Székelyföldet.

3 Hitler agresszív külpolitikája meglepte a világot; nagy megdöbbenést okozott a német térhódítás, de ellene egyelőre senki nem tett semmit: Franciaország és Anglia nem voltak katonailag felkészülve, az Amerikai Egyesült Államokat pedig még nem érdekelték az európai kontinensen végbemenő területi változások. Hitler rizikópolitikát folytatott. Más országok érdekeinek számításba nem vétele, sőt idegen területek fegyveres meghódítása sok veszélyt hordoztak magukban: világháborúra vezethettek. Hitler tanácsadói, főleg a katonai