Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

vezetők, hasztalan hívták fel figyelmét külpolitikája veszélyességére, s hiába intették a további térhódításoktól. Világháborútól tartottak, amiben Németország csak vesztes lehet. Gyors katonai győzelmei után Hitler meg volt győződve hadvezéri csalhatatlanságáról. Elvetett minden figyelmeztetést és aggályosko­dást. Az elért hallatlan katonai sikerek látszólag az ő ítélőképességé­nek helyességét igazolták, nem pedig azokét, akik őt mérsékletre in­tették. Franciaország 4 gyors legyőzése után Hitler Angliát 5 akarta térdre kényszeríteni, ami nem sikerült. Ekkor határozta el a Szovjetunió megtámadását és a bolsevista államrendszer megdöntését. Ettől a gondolattól senki sem tudta őt eltéríteni. Tanácsadói hasztalan intet­ték: végzetes lehet ez a háború, ha gyors győzelmet nem arathat. A kelet felé törtetés (Drang nach Osten) gondolatát már korábban, a Mein Kampf-ban is megfogalmazta. 6 Az 1939. évi lengyelországi hadjárat előfeltétele volt a Hitler-Sztá­lin egyezmény, amelynek titkos záradéka értelmében a Szovjetunió megkapja Lengyelország keleti részeit, szabad kezet kap a balti álla­mok bekebelezésére, valamint Besszarábia és Észak-Bukovina meg­szállására. 7 Az egyezmény értelmében a Szovjetunió 1940 nyarán fegy­veresen megszállta a fent említett területeket. Legsúlyosabban Romá­nia volt érintve, annál inkább, mert egyidejűleg Bulgária is területi igényt jelentett be a román fennhatóság alatti Dél-Dobrudzsára, Ma­gyarország pedig visszakövetelte Erdélyt, akár fegyveres erőszakkal is. 8 Hitlernek nem tetszett Magyarország fegyveres fenyegetése Romá­niával szemben, mert csendet akart a Balkánon: a magyar-román há­ború megzavarta volna a Szovjetunió elleni terveit. Ezért csendre, illetve békés egyezkedésre intette a viszálykodó feleket. A határok kérdésében Turnu Severinben össze is ült egy magyar-román bizott­ság, amelynek tárgyalásai azonban eredménytelenül végződtek 9 . Ek­kor kapcsolódtak be Ribbentrop 10 német és Ciano 11 olasz külügymi­niszterek, mint döntőbírák. így született meg a 2. bécsi döntés 1940. augusztus végén, amelynek értelmében Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Szorult helyzetében Románia kénytelen volt elfogadni a bécsi dön­tést, amelynek nyomán azonban súlyos belpolitikai krízis keletkezett az országban: ezt csak úgy tudta leküzdeni, hogy a király Antonescu tábor­nokot (a volt nemzetvédelmi niinisztert és a vezérkar főnökének helyet­tesét) bízta meg az új kormány alakításával, s neki teljhatalmat adott. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom