Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

Jány reggel 5 óra után az 1. magyar páncéloshadosztály parancsnokától értesült Cramer új parancsáról. 8 óra tájban találkozott Cramerrel, aki jelentést tett a 26. német hadosztály nehézségeiről, majd vázolta új tervét, amivel Jány egyetértett. Ennek azonban ellentmond a 2. hadsereg vezérkari főnökének naplója. Jány val való találkozás után Cramer az 1. páncéloshadosztályhoz ment Markiba, ahol tervét parancs formájában az alábbiak szerint adta elő: „Az 1. páncéloshadosztály északnyugat felé támad, éspedig az ellenség biztosító vonalának áttörése után zömével Volcsjéra. Észak felé biztosítás mellett, Volcsje elfoglalása és az ellenség megsemmisítése után a hadtest a 26. gyaloghadosztállyal balról, a páncéloshadosztállyal jobbról, Petrovszkajára támad." Miután tervét a csapatparancsnokoknak megmagyarázta, azt így foglalta össze: „Wir geben den Russen bloss eins auf den Kopf, um dann wieder anderwärtig bereitzustehen." (A szovjetnek csak egyet ütünk a fejére, hogy aztán más feladatra készen álljunk.) A 30. magyar harckocsiezred parancsnokához fordulva pedig így szólt Cramer: „Sie müssen darauf beacht sein, nach Möglichkeit einer entscheidenden Panzerschlacht auszuweichen, denn hierzu haben Sie nicht das notwendige Panzermaterial" (Arra legyen gondja, hogy a döntő páncélos csata elől kitérjen, mert ehhez a szükséges harckocsianyaggal ön nem rendelkezik). Továbbá: „Arról van szó, hogy az ellenség támadó éleit szétverjük. Északon a magyar hadsereg helyzete nagyon kritikus, s erőnket az ottani beavatkozásra kell megtartanunk." A támadás kezdetét a délelőtt folyamán többször meg kellett változtatni. Végül is ezt Cramer 11 órában állapította meg. Az 1. páncéloshadosztály T-38-as harckocsijai még mindig nem voltak harckészek. Csak a Pz-IV-es harckocsik és azok a T-38-asok voltak bevetésre készek, amelyeknek nem volt hidraulikus toronyforgatójuk. A Nimród páncélvadászok is rendelkezésre álltak. Az 1. magyar páncéloshadosztály parancsnoka elhatározta, hogy csak ezekkel fog támadni, ugyanis a vállalkozás mind sürgősebbé vált. A szovjet 161. lövészhadosztály a Vorosilov harckocsiezred támogatásával 10 óra 20 perckor áttörte a 26. német gyaloghadosztály biztosítóvonalát Volcsje és Krutyec között, s belerohant a 78. német gránátosezred II. zászlóaljának készenléti állásába, ahol heves harc keletkezett. Volesjénéi a 76. német gyalogezred is heves ellenállásba ütközött. Oda beérkezett az 1. magyar páncéloshadosztály egyik harccsoportja