Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
Bevezetés
el. 13 Madarász József, a Fejér Megyei Olvasótársaság egyik megalapítója, csupán néhány sort szentelt a társaságnak. 14 Fejér megye történetének első monográfusa, Károly János már semmit sem tud mondani róluk 1898-ban. 15 A város helytörténetírásának úttörője, Lauschmann Gyula néhány évvel ezután - 1907-ben mindössze ennyit mond tárgyunkról: „A harmincas években találjuk az első kaszinót Székesfehérvár falai között, de csakis létezését tudjuk, mert működéséről, fennállásának idejéről semmi adat nem maradt az utókorra. (...) A főgimnázium levéltárában több ...jegyzéket találtam, amelyek 1836[!] és 1838. évekről a székesfehérvári kaszinó évkönyvét is említik a nyomtatásban megjelent könyvek között. 16 Lauschmann Gyula kéziratban maradt munkájában 1912-ben már a nemesi kaszinó egyik évkönyvének ismeretében szól a „kaszinó-társaságról": „1838-ban alakult Székesfehérvár első kaszinója, amely az alapszabályok szerint, jó ízlést, mívelt társalgást, egyesek értelem és erkölcsbeni gyarapodását s ez által egyszersmind a közértelmiség kifejlődését ápoló, lelket s testet ébresztő intézet. A kaszinó helyisége Bezerédy Miklós házában, a mai Városi Takarékpénztár épületében volt és virágzását leginkább jellemzi azon körülmény, hogy minden évben kibocsátotta évkönyvét, amelynek 1840-ről, tehát a fennállás harmadik évéről szóló példánya gyűjteményemben van." 17 Dormuth Árpád 1936-ban a Székesfehérvári Püspöki Levéltár anyagát is ismerve a nemesi kaszinó megalakulásának körülményeivel bővíti ismereteinket: „Városunk büszkén vallhatja, hogy elsőnek értette meg az új idők új szózatát, mert ép[p] Barkóczy [László] püspök ösztönzésére vidéki városok közül az elsők közt [?!] alakította meg az akkori kulturális élet új otthonát a „Casino Társaság" néven ismert társaskört. 1838. április 7-én... nyílt meg az egykori Vanossi majd Bezerédy-házban. (Károly király-tér, a városháza mellett)." Dormuth az alapszabályokat is ismerteti, s a tagságot is bemutatja az 1839. évi Székesfejérvári Casino-Könyv alapján. 18 Bodolay Géza 1963-ban Fejér vármegye - s később az olvasóegyletek - meghatározó egyéniségeinek „előéletére" is rávilágított, amikor a diákegyletek, irodalmi diáktársaságok - köztük a kispapok egyesületeinek - működését elemezte, és felhívta a figyelmet azoknak a városoknak, intézményeknek a szerepére, amelyek megalapozták tanítványaik tudását, műveltségét. (Számunkra elsősorban Pápa kisugárzó hatása volt a legfeltűnőbb.) 19
