Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
Az olvasóegyletek Székesfehérváron és Fejér megyénbe - A Székes-Fejérvári Casino (1838-1849)
ratnak, de különben is a haza rendéi között inkább távoztattni óhajtó elkülönözés elkerülése tekintetébül a Tanáts meg nem egyezhet és ezen újabbi Casinói egyesületnek gondjává tétetik, hogy más és rendbeli elkülönözésre nem mutató czimről gondoskodjon." A hivatalos, „rendbeli elkülönözésre nem mutató cím" a SzékesFej érvári Casino lett. Ez szerepel az évente megjelent casinó-könyv címlapján is. 121 Feltehetőleg lépten-nyomon összetévesztették a Fejérvári Casinóval, hiszen annak közgyűlési hirdetései is „Székes-Fejérvári Casino" címmel jelentek meg a Hírnökben és a Jelenkorban. (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy amikor 1845-ben a Helytartótanács körlevélben bekérte a városban működő egyesületek alapszabályait", a magisztrátus a nemesiét „Első Casino Alapszabálya", polgáriét „Székes-Fejérvári II Casino Szabályai" fejléccel küldte meg.) 122 A polgárság azonban nem nyugodott ebbe bele, hanem egy év múlva, 1839. március 4-én három képviselőjük azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy az egyesület felvehesse a „polgári" címet. Ezt a kérelmet azonban - hivatkozva múlt évi határozatukra - elutasították. 123 A tanács 1838. május 12-én engedélyezte a kaszinó megalakítását, sőt jelenlévő tanácsnokai, majd „a Városi tisztviselőség közül is többen mint részvényesek, nevök aláírásával" beléptek az egyesületbe. 124 Másnap, május 13-án közgyűlésre került sor a városi „curiának polgári termében, hová a már eddig aláírt tagok meghivatván: az aláírási ív bezáratott; a szabályok a rendeletek bővebben kifejtve megerősítettek; megválasztatott az első fél évi Igazgatóság s Választmány; végre Május 29-ke mint a Casino ünnepélyes megnyitásának ideje kitűzetett". A kaszinó első helyisége Ma jer Sebestyén polgár házában, 125 (a mai Fő utca 10-ben), a későbbi Clama-házban volt. Itt került sor a megnyitóra, amelyen a városi zenekar este 8-tól 10-ig „czélszerűen választott darabokkal mulatta az Intézetben s a szomszédos sétányon megjelent vendégeket". A polgári kaszinó további működéséről nagyon keveset tudunk; mindössze három esztendejéről tudósítanak kaszinókönyvek: 1838ról, 1839-ről és 1841-ről. Jóval kevesebb példány készült belőlük az első két évben, mint a nemesi kaszinóéból, mindössze 300 darab (1841-ben már csak 250). A polgári kaszinókönyv felépítése nagyjából megegyezik a nemesiével, de - sajnálatunkra - nem közli a bevételeket és a kiadásokat, így erről semmit nem tudunk. Fontos viszont, hogy leszögezi: „A részvényesek nevei betűrend szerint, polgári állapot jok kijelelésével fognak szerkesztetni minden czímzet nélkül".
