Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Az olvasóegyletek Székesfehérváron és Fejér megyénbe - A Székes-Fejérvári Casino (1838-1849)

így végül is a tagság társadalmi összetételéről, tevékenységéről - az alapszabály és a rendeletek nyomán - képet alkothatunk, néhány utalásból pedig a könyvtár jellegére is következtethetünk. A polgári kaszinó alapszabálya (1. Függelék) felépítésében, tartalmában hasonlít a nemesiéhez, de néhány alapvető különbség is felfedezhető benne. Az alapszabály leszögezi, hogy „A casino mívelt és míveltségre törekedő férfiaknak Egyesülete", amelynek minden „jó magaviseletű honpolgár tagja lehet", és hangsúlyozza, hogy egyik tag sem követelhet előjogot és kiváltságot magának. A másik kaszinóhoz hasonlóan három esztendőre alakult; a részvénydíj viszont sokkal kevesebb, mindössze 3 ezüst forint volt évente. (Az év közben belépőknek is a teljes díjat kellett megfizetniük, míg a városban állomásozó katonatisztek négyhavonta fizethették be tagdíjukat.) A nemesi kaszinóval ellentétben, amely tagjait az egész megyéből toborozta, elsősorban városi egyesület volt. A szervezeti életben alig van különbség a két egyesület között: itt is évi két alkalommal - „Szent-György, és Demeter nap utáni első vasárnap reggeli 10 órakor" - került sor a közgyűlésre. A későbbi kezdés valószínűleg a „kettős" tagok érdekében történt. A tisztújításra viszont félévenként került sor, hogy „a Casino ügyvitelében több Tagok is részesüljenek"; a jegyzőt és a pénztárnokot - 1841-től az ügyvédet is - évente választották újjá. A nemesi kaszinóban hangsúlyos folyamatossággal szemben a polgárok a rotációt részesítették előnyben a vezető testületekben.

126 Lényeges vonása a titkos szavazás hangsúlyozása, a közfelkiáltás kizárása. (A nemesi kaszinóban csak kétes esetekben éltek a titkos szavazással.) A közgyűlés három igazgatót, tizenöt tagú választmányt, két jegyzőt, egy pénztárost - 1841-től egy ügyvédet is - választott. A kaszinó „állandó fenntartása, szabály szerinti kormányzása és a közgyűlési határozatok végrehajtása" a vezetőség feladata volt, amely minden hónap első vasárnapján délelőtt 10-kor, szükség esetén máskor is, ülésezett. Ezen mindenki egyenlő szavazattal rendelkezett, az ülések elnökét titkosan választották. Az igazgatók számos feladatot láttak el: az általános teendőkön kívül a rögtöni orvoslást igénylő panaszok kivizsgálása és elintézése, rendkívüli utalványozás (10 forintig) stb. tartozott kötelmeik közé. Különösen fontos feladatuk volt, hogy az „egyesület könyvtára, irományai és bútorai jó karban tartásokra felügyeljenek", „az elhatározott hírlapok és könyvek megszerzése rajok bízatván, azoknak pontos megjelenésekre" ügyeljenek. Ezenkívül rendkívüli közgyűlést is